TEMATIKA

• 8. félév
• 9. félév

8. félév

Agrometeorológia

1.  Az agrometeorológia tárgya, célja, jellege és  tevékenységi körei

2.  A folyamatok skálatartománya

3.  A talaj-növény-légkör rendszer fizikai és biológiai folyamatai
3.1  Bevezetés
3.2  A sugárzás átvitele
3.2.1  A sugárzás hatása a növényekre
3.2.2  A növények sugárzási tulajdonságai
3.2.3  A sugárzás és a növényállomány kölcsönhatása
3.2.4  A sugárzás és a talajfelszín kölcsönhatása
3.3  A momentum, a hõ és a tömeg átvitele
3.3.1  Az átvitel formái
3.3.2  Átviteli együtthatók és ellenállások
3.3.3  A momentum átvitele az állomány felett és belsejében
3.3.4  A tömeg és a hõ átvitele
3.3.4.1  Aerodinamikai szemlélet
3.3.4.2  Hõháztartási szemlélet
3.3.4.3  A hõháztartási és az aerodinamikai szemlélet kombinációja (Penman-
  Monteith (PM) egyenlete)
3.3.4.4  A PM-egyenlet elemzése
3.3.4.5  Összefoglaló
3.3.5  A talaj
3.3.5.1  A talaj definiciója, keletkezése
3.3.5.2  A kõzetek mállása, a talajok osztályozása a szemcseösszetétel alapján,
  szemeloszlási görbe
3.3.5.3  A talaj fejlõdése, talajprofilok-és típusok
3.3.5.4  A talaj fizikai tulajdonságai
3.3.5.5   A talaj sûrûsége, víztartalma és porozitása
3.3.6     A gázok diffúziója a talajban
3.3.6.1  Transzportegyenletek
3.3.6.2  A talajgázok diffúziós együtthatója
3.3.6.3  A gázdiffúziosegyenlet numerikus megoldása
3.3.6.3.1. Sík felszínen át történõ diffúzió
3.3.6.3.2 Gömbfelszínen at történõ diffúzió
3.3.6.3.3 Henger alakú felszínen át történõ diffúzió
3.3.6.3.4 Az oxigén-koncentració és a respiráció kapcsolata
3.3.6.4  A vízgõz diffúziója
3.3.6.4.1 Az izo-és nem izotermikus talaj vízgõztranszportja
3.3.7  A hõ terjedése a talajban és a talaj hõmérséklete
3.3.7.1  A talaj hõmérséklete
3.3.7.2  A hõterjedés differenciálegyenlete (analitikus és numerikus
  megoldások)
3.3.7.3  A talaj termikus tulajdonságai
3.3.7.4  A talajmûvelés termikus hatása

3.3.8  A vízpotenciál
3.3.8.1  A vízpotenciál és a talaj víztartalmának kapcsolata
3.3.8.2  A talaj nedvességi karakterisztikáinak és texturájának kapcsolata
3.3.8.3  A talaj nedvességi karakterisztikáinak és sûrûségének kapcsolata
3.3.9  A víz mozgása a talajban és a talaj hidraulikus vezetõképessége
3.3.10  A talajmûvelés hatása a talaj nedvességtartalmára
3.3.11  Infiltráció és talajvízszivárgás
3.3.11.1 A talajvízmozgás-egyenlet numerikus megoldásai
3.3.11.2 A talajvízmozgás-egyenlet analitikus megoldásai
3.3.12  A vízben oldott anyagok transzportja a talajban
3.3.12.1 Az oldott anyagok mozgása
3.3.12.1.1 Az oldott anyagok tömegáramlása
3.3.12.1.2 Az oldott anyagok diffúziója
3.3.12.2 Az oldott anyagok transzportja
3.3.12.3 A talaj és az oldott anyag kölcsönhatása
3.3.12.4 A talaj sófelhalmozódása és a növényzetre gyakorolt hatása

3.4  A víz átvitele
3.4.1  A hidrológiai ciklus összetevõi a növénytakaró rendszerében
3.4.2  A növények (növényállomány) felszíni vízkészlete
3.4.3  A növények (növényállomány) vízkészlete
3.4.3.1  Vízpotenciálviszonyok a növényi sejtben
3.4.3.2  Nedvesség-karakterisztikák
3.4.4  A gyökérzónában levõ talaj vízkészlete
3.4.5  A vízmozgás folytonossága a talaj-növény-légkör rendszerben
3.4.5.1  A víztranszporttal szemben tanúsított ellenállások a talaj-növény-
  légkör rendszerben
3.4.5.2  A sztómaellenállas és a környezeti tényezõk kapcsolata

3.5  Fotoszintézis és respiráció
3.5.1  A sztómák szerepe a a széndioxid átvitelében
3.5.2  Fotoszintézis
3.5.3  Respiráció
3.5.4  A nettó fotoszintézis és a környezeti tenyezõk kapcsolata
3.5.5  Fotoszintézis-modellek, efficiencia és produktivitás
3.5.6  Ökológiai megfontolások

3.6  A növények produktivitása és vízellátottsága
3.6.1  Fiziológiai folyamatok és a vízhiány
3.6.2  Szárazságtûrés: alkalmaszkodási mechanizmusok
3.6.2.1  A vízhiány elkerülése
3.6.2.2  A vízhiány tûrése
3.6.3.3  Hatékonysági mechanizmusok
3.6.3.3.1 A vízhasználat hatékonysága (WUE)
3.6.3.3.1.1 A levél gázcseréjén alapuló egyszer_ modellek
3.6.3.3.1.2 Összetettebb levél-modellek

3.7  A növény és a környezetének hõmérséklete
3.7.1  A növényi hõmérséklet-szabályozás fizikai alapjai
3.7.1.1  Egyensúlyi állapot
3.7.1.2  Nem-egyensúlyi állapot
3.7.2  A hõmérséklet fiziológiai hatásai
3.7.2.1  A hõmérséklet hatása a metabolizmusra
3.7.2.2  A hõmérséklet hatása a nettó fotoszintézisre
3.7.2.3  Az alacsony hõmérsékletek hatása
3.7.3  A növények alkalmaszkodási mechanizmusai
3.7.3.1  Elkerûlési mechanizmusok
3.7.3.2  A meleg környezetben tapasztalható alkalmaszkodási formák
3.7.3.3  A hideg környezetben tapasztalható alkalmaszkodasi formák
3.7.3.4  Hatékonyabb vízhasználat vagy hõmérsékletadaptáció
3.7.4  A növények fagy elleni védelme

4.  Az agrometeorológiai adatgyüjtés- és feldolgozás
4.1  Bevezetés
4.2  Agrometeorológiai megfigyelések és mérések
4.2.1  Meteorologiai mérések
4.2.1.1  Megfigyelõhálózat
4.2.1.2  Mikrometeorológiai mérések
4.2.1.3  Távérzékelés
4.2.2  Növényparaméterek mérése

5.  Agrometeorológiai modellezés
5.1  Bevezetés
5.2  Növénytakaró-modellek
5.3  Inverz modellek
5.4  A növényi betegségek és kártevõk modellezése
5.5  A növény/állomány növekedését szimuláló modellek

6.  Mesterséges termesztési, tenyésztési feltételek és tároló terek
  mikroklímája
6.1  Üvegházak
6.2  Gabonatárolók

9. félév

Agroklimatológia
 

1.  Az agroklimatológia tárgya, célja, jellege és tevékenységi körei

2.  A folyamatok skálatartománya

3.  A talaj-növény-légkör rendszer globális egyensúlya

4.  Agroklimatológiai adatgyüjtés
4.1  Fenológiai megfigyelések
4.2  Távérzékelés

5.  Agroklimatológiai modellezés
5.1  Fenológiai modellek
5.2  Agroekológiai modellek
5.3  Terméshozambecslõ modellek

Vissza