Hosszantartó rendkívül hideg időszakok (HRHI)
Nevezzük rendkívül hideg napnak (RHN) azokat a napokat, amikor a napi középhőmérséklet (Budapesten) –4 °C alatt marad. Rendkívül hideg napokból álló időszakokat pedig rendkívül hideg időszaknak (RHI) nevezzük. Az 5 napnál hosszabb ideig tartó RHI-t, hosszantartó rendkívül hideg időszaknak (HRHI) tekintjük.

Az RHI-k és HRHI-k téli dekádok szerinti relatív gyakoriságát az 1. ábra mutatja:


1 ábra: Rendkívül hideg időszakok (RHI, kék színű görbe) és  hosszantartó rendkívül hideg időszakok (HRHI, zöld színű görbe)
kezdeti idejük szerinti eloszlása a téli időszakban

Megállapítható, hogy januárban alakul ki legnagyobb valószínűséggel RHI, HRHI azonban január 1-10. és január 20.-február 10. időszakokban alakul ki legnagyobb, 2 %-ot meghaladó relatív gyakorisággal.


2. ábra: Téli HRHI előfordulások -  HRHI, alsó troposzférikus téli virtuális középhőmérsékleti anomália - Tv,
850 hPa-os szint téli középhőmérsékleti anomáliája - T850, felszínközeli téli középhőmérsékleti anomália - T2
(Az évszámok a tél végének évét jelölik - pl. 1948/49 tele esetén 1949;
a Tv és T850 adatok az É. sz.: 47.5°; K. h.: 20° rácspontra vontakoznak; a referencia időszak 1968-1996.)



3. ábra: Téli RHN száma -  RHN (a skála fordított), alsó troposzférikus téli virtuális középhőmérsékleti anomália - Tv,
850 hPa-os szint téli középhőmérsékleti anomáliája - T850, felszínközeli téli középhőmérsékleti anomália - T2
(Az évszámok a tél végének évét jelölik - pl. 1948/49 tele esetén 1949;
a Tv és T850 adatok az É. sz.: 47.5°; K. h.: 20° rácspontra vontakoznak; a referencia időszak 1968-1996.)



*Az 500 hPa-os szint alatti troposzférikus légréteg átlagos virtuális hőmérésklete.
Számítási módszer:
A QPW-modell által előrejelzett tengerszinti légnyomási mezőkből, valamint geopotenciál mezők adataiból hőmérsékleti mezők is származtathatóak. 

  f2-f1=­–Rd*Tv*(ln(p2)-ln(p1))

Kiindulva az egyenletből, ismert légnyomási és geopotenciál adatok alapján meghatározható egy tetszőlegesen választott levegőréteg átlagos virtuális hőmérséklete (Tv). Ebben az esetben a 2-es index az 500 hPa-os szintet jelöli, az 1-es index pedig a tengerszintet. F a geopotenciál értétkeket jelenti, p a légnyomási értékeket.  Az ily módon származtatott hőmérséklet lehetőséget kínál, hogy ne csak egy-egy szint hőmérsékletét, hanem a troposzféra alsó részének egy jellemző paraméterét vizsgálhassuk. (Fodor, 2006)

Felhasznált adatok:
Az NCEP reanalízis adatokat a NOAA/OAR/ESRL PSD (USA, Colorado, Boulder) szolgáltatta a következő weboldalukról: http://www.cdc.noaa.gov/

A budapesti napi középhőmérsékleti adatok az OMSZ adatbázisából származnak, http://www.met.hu

Szakirodalom:
Kalnay et al., 1996: The NCEP/NCAR 40-year reanalysis poject, Bull. Amer. Meteor. Soc., 77, 437-470.

Fodor, Z., 2006: Rendkívüli hidegek a múltban. Mérések a lokális skálától a globális folyamatokig – De miért is? Egyetemi meteorológiai füzetek No. 20., Budapest (szerk.: Weidinger T., Tarczay K. és Bartholy J.) 143-146.

Fodor, Z., 2006: Hosszantartó rendkívül hideg időszakok szinoptikus-klimatológiai vizsgálata a Kárpát-medencében. Diplomamunka (témavez.: Bonta I.), ELTE TTK, Meteorológiai Könyvtár, Budapest.

Home