Fortran 90 oktatóanyag >> A Fortran 90 újdonságai

A Fortran 90 számos olyan újítást tartalmaz, amely a Fortran 77-ben nem volt meg. Az alábbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.

A Fortran 90-nek alapvetően két egymással nem kompatibilis formátuma van, egy régi formátum, amely kompatibilis azzal, amit a Fortran 77 fix formátumában használunk, és egy új szabad formátum, amely jobban alkalmazkodik a modern számítástechnikai környezethez. A régi formátum nagyon pontosan definiált utasításokat használt. Ez kiválóan megfelelt a régi lyukkártyás programok idejében, amikor a kártyákon található lyukak reprezentálták a programutasítások karaktereit. Az ilyen lyukasztott kártyás rendszerek korlátozott mennyiségű karakterkészlettel dolgoztak, például csak nagybetűk használata volt megengedett. Az új formátum már a billentyűzet-monitor kombinációra van tervezve, hiszen napjainkban ezek az elterjedt eszközök. Így az új formátum sokkal több karaktert használ, és nagyobb szabadságot enged meg az állítások egy sorba helyezésében. Ezt az új formátumot fogjuk bemutatni, mivel az új programozóknak ezt szeretnénk ajánlani. A régi formátumot nem részletezzük.

A Fortran 77-ben a 6. oszlopba írt "+" karakter jelölte, hogy folytatjuk az előző sort. Ezzel szemben a Fortran 90-ben a hosszú sor végére egy "&" jelet írunk. Általában ez elég, de ha egy sztringet (sztring: karakterlánc, szöveg) akarunk elválasztani, akkor a következő sor elején kell lennie még egy másik "&" jelnek is azért, hogy megtartsa a sztring szerkezetét. A folytatósor az "&" jel után kezdődik.