6. Logikai kifejezések

A logikai kifejezésnek csak két értéke lehet:.TRUE.(=igaz) or .FALSE.(=hamis). Egy logikai kifejezésben vagy állításban az alábbi matematikai relációkat használhatjuk: 
      .LT.  jelentése <
      .LE.            <=
      .GT.            >
      .GE.            >=
      .EQ.            =
      .NE.            /=
Tehát összehasonlításra nem használhatjuk a "kacsacsõrös" < vagy = szimbólumokat, csak a fent olvasható rövidítéseket két pont között írva!

Speciálisi logikai operátorokat is felhasználhatunk logikai állításokhoz: .AND.(=és) .OR.(=vagy) .NOT. .(=nem)

Logikai változók és az elnevezés

Igaz értéket tárolhatjuk logikai változó formájában is. Az elnevezés teljesen analóg az aritmetikaival. Például: 
      logical a, b
      a = .TRUE.
      b = a .AND. 3 .LT. 5/2
A mûveleti sorrend ebben az esetben nagyon fontos. A szabály az alábbi: számításoknál az aritmetikai (számításos) mûveleteket hajtja végre legelõször a program, majd a relációkat, végül a logikai operátorokat. Példánkban a b értéke .FALSE.. A logikai operátork között (feltéve, ha nincs zárójel) a .NOT. élvez elsõbbséget, majd az .AND.legvégül az .OR. .

Logikai változókat elég ritkán használnak a Fortranban, de a logikai kifejezéseket annál gyakrabban, például az if (feltételes) utasításoknál.

 

Copyright © 1995-7 by Stanford University. All rights reserved.

Fordították: Seres András Tamás és Szalai Szilvia (ELTE-TTK)

[Tovább] [Tartalomjegyzék]