A GRIB önleíró fájlformátum (vagyis ugyanazon állományon belül található az adat és a metaadat is), így a fejlécéből sok információ kinyerhető, hasonlóan az általunk általában használt wgrib-hez, illetve a grib2ctl PERL sripthez. A grib_get_int és a grib_get_real8 sok adatot képes a GRIB-ből lekérni, ehhez a kulcsok megnevezését és a lekért értékek típusát kell tudnunk. Ezeket a lehetőségeket is egyszerűbb egy példán bemutatni:
Példák metaadatok kinyerésére:
A felső mindenhol a GrADS kontroll fájlja, míg az alsó az előbbi kód lefuttatásával létrehozott kimenet (látszik, hogy ugyanarra az eredményre jutunk, mint a kontroll fájl használata esetén):
Egy egész Földre kiterjedő szélmezőt tartalmazó GRIB (uv500.grb):
Ez pedig egy európai kivágat jellemzése (ecm.grib):
title ecm.grib * produced by grib2ctl v0.9.12.5p33d dtype grib 255 options yrev ydef 31 linear 33.750000 0.75 xdef 51 linear 1.500000 0.750000 tdef 1 linear 00Z01nov2010 1mo zdef 1 linear 1 1 vars 1 Zsfc 0 129,1,0 ** surface Geopotential [m**2 s**-2] ENDVARS
X irany= 51 Y irany= 31 eszak= 56.250000000000000 del= 33.750000000000000 nyugat= 1.5000000000000000 kelet= 39.000000000000000 jDirectionIncrement= 0.75000000000000000 iDirectionIncrement= 0.75000000000000000 adatszam= 1581
A regular_II típusú (szabályos, a szélességi-hosszúsági fokokhoz igazodó) rácshálózat, ami a GRIB-ek egyik leggyakrabban használt földrajzi rácshálózata, az alábbi ábrával szemléltethető:
Másik fontos típus a redukált Gauss-i rács, amit azért szokták alkalmazni, mert a földrajzi fokhálózat szerint szabályos rács pontjai a sarkoknál besűrűsödnek, és így a kelleténél több információt tárolunk bennük, ráadásul egy ilyen rácsnak a sarkon nem sok értelme van (az összes rácspont ugyanoda esik). Az interneten találhatók ezt szemléltető ábrák is:
regular | reduced |