A Meteorol�giai tansz�k r�vid t�rt�nete

A kezdetek

A meteorol�gia - annak kutat�sa �s oktat�sa - akkor indulhatott fejl�d�snek, amikor megkezd�dtek a rendszeres meteorol�giai megfigyel�sek. Az els� l�p�seket n�lunk 1753-ban tett�k meg a Nagyszombati Egyetemen, ahol Weiss Ferenc rendszeres id�j�r�si feljegyz�seket k�sz�tett. Az egyetem Bud�ra helyez�s�vel ezek a V�rban az Egyetemi Csillagd�ban folytat�dtak. Az �szlel�seket 1818-ig a V�rban, ett�l kezdve a csillagda Gell�rthegyen �p�lt �j �p�let�ben v�gezt�k 1848-ig. 1870-ben az MTA kezdem�nyez�s�re megalap�tott�k a Magyar Kir�lyi Orsz�gos Meteorol�giai �s F�lddelejess�gi - k�s�bb F�ldm�gness�gi - Int�zetet. Ezzel egyid�ben m�r felmer�lt az egyetemi tansz�k l�tes�t�s�nek a k�rd�se is.

A sz�zadfordul� ut�n 1906-ban H�jas Endre s�rgette a Budapesti Tudom�nyegyetemen egy �n�ll� meteorol�gia tansz�k l�tes�t�s�t. 1919-ben ism�t felmer�lt egy �n�ll� meteorol�gia tansz�k l�tes�t�s�nek gondolata, ann�l is ink�bb mert e tudom�nyt, igaz m�s kurzusok keret�ben, m�r oktatt�k az egyetemen. A fizikai �s a le�r� f�ldrajz keret�ben L�czy Lajos el�ad�saiban helyet kapott a meteorol�gia, K�vesligethy Rad� pedig m�r 1890 �ta rendszeresen tartott el�ad�sokat "Meteorol�gia" c�men. Hasonl� m�don Czirbusz G�za professzor is adott el� klimatol�gi�t, hol �nn�ll�an, hol a le�r� f�ldrajz r�szek�nt. Klupathy Jen� ugyancsak hirdetett a meteorol�gia k�r�be tartoz� el�ad�sokat. Az egyetem gondoskodott arr�l, hogy a meteorol�gi�nak mag�ntan�ra legyen, �s t�bb �zben felvet�d�tt egy �lland� tansz�k k�rd�se, de megold�st nem nyert.

A Magyar Meteorol�giai T�rsas�g 1926. �vi k�zgy�l�s�n ism�t elhangzott el�terjeszt�s egy �n�ll� meteorol�gia tansz�k �gy�ben, de sem ez, sem az 1938-ban megism�telt l�p�sek nem vezettek eredm�nyre. A k�zel k�t �vtizedes mozgalom, amelyet a Magyar Meteorol�giai T�rsas�g ind�tott el, v�g�lis 1945-ben j�rt sikerrel.

A tansz�k megalakul�sa

A budapesti P�zm�ny P�ter (k�s�bb E�tv�s Lor�nd) Tudom�nyegyetemen a meteorol�gia t�rgyk�r�ben 1945-ben l�tes�lt tansz�k a L�gk�rtani �s �ghajlattani Tansz�k nevet kapta, vezet�s�vel Sz�va-Kov�ts J�zsefet b�zt�k meg. A tansz�k szervezetileg a B�lcs�szettudom�nyi Karhoz tartozott �s a M�zeum k�r�ti f��p�letben kapott helyet.

1949-ben az egyetemet �tszervezt�k, �s l�trehozt�k az �n�ll� Term�szettudom�nyi Kart, amely a B�lcs�szettudom�nyi Kar 22 tansz�k�t �s int�zet�t, a Botanikus Kertet, a Fizikai-K�miai Int�zetet valamint az Embertani Int�zetet foglalta mag�ban. 1953-t�l a tansz�k �j neve Meteorol�gia Tansz�k

A tansz�ket 1945 �s 1953 k�z�tt Sz�va-Kov�ts J�zsef vezette. 1953-ban koholt v�dak alapj�n elbocs�tott�k, �s beb�rt�n�zt�k. 1953-t�l 1970-ig a tansz�kvezet�i tisztet D�si Frigyes t�lt�tte be. Dobosi Zolt�nt 1970-ben b�zt�k meg a tansz�k vezet�s�vel. A tansz�k ir�ny�t�s�t 1983-ban R�k�czi Ferenc vette �t. R�k�czi professzor �r nyug�llom�nyba vonul�s�val Bartholy Judit ker�lt a tansz�k �l�re.

1986-1998 szeptember�ig a tansz�k az egyetem Ludovika t�ri �p�let�ben volt tal�lhat�. Ekkor a tansz�k �tk�lt�z�tt L�gym�nyosra.

egyetemi meteorol�gis k�pz�s a Meteorol�gai Tansz�ken

J�llehet 1945-ben megalakult a tansz�k, de a meteorol�gus k�pz�sre m�g �t �vet kellett v�rni. Az els� meteorol�gus hallgat�kat 1950-ben vett�k fel, a k�pz�si kurzus 4 �s f�l �ves volt, azaz az els� meteorol�gus diplom�kat 1954 szeptember�ben vehett�k k�zbe a hallgat�k. Ez a k�pz�si szakasz n�gy �vfolyam kibocs�t�sa ut�n lez�rult. 1954 �s 1957 k�z�tt 113 diplom�s meteorol�gus ker�lt ki az egyetemr�l. A k�pz�st az elm�leti �s gyakorlati t�rgyak egyens�lya jellemezte �s sz�nvonala a kor szintj�n �llott. A tanszem�lyzet l�tsz�ma nem volt elegend� arra, hogy minden tant�rgy oktat�s�t �s gyakorlat vezet�s�t ell�ssa, ez�rt sz�ks�ges volt az Orsz�gos Meteorol�giai Int�zet szakembereinek az oktat�si munk�ba val� bevon�sa. Ez a tendencai a mai napig is jellemz�.

A meteorol�gusok ilyen gyors �tem� k�pz�se az �gynevezett "megemelt 5 �ves terv"-nek volt k�sz�nhet� �s f�l� volt, hogy a szakma tel�t�dik. Olyan strat�gi�t kellett kidolgozni, amely biztos�tja a szakember ut�np�tl�st, egyben nem �ll�tja a v�gz�s hallgat�kat elhelyezked�si neh�zs�gek el�. Erre alkalom is ny�lt, mert 1957-t�l az egyetemi k�pz�st 5 �vre emelt�k fel, ez a mai napig �rv�nyben van.

Az �j k�pz�si form�ban a matematikus, fizikus, matematika-fizika �s f�ldrajz szakos hallgat�k speci�lis k�pz�si formak�nt felvehett�k a meteorol�gi�t. A v�llalkoz� hallgat�k harmad�ves korukig plusz �rasz�mban hallgattak meteorol�giai t�rgyakat �s ekkor d�nt�ttek, hogy k�v�nnak-e meteorol�gus diplom�t szerezni. Harmad�ves korukt�l - megemelkedv�n a heti meteorol�giai �r�k sz�ma - alapszakjukon �rakedvezm�nyt kaptak �s kett�s diplom�val v�geztek. Ez az oktat�si forma 1958-ban indult be, �gy 5 �vig, 1962-ig a Kar nem adott ki meteorol�gus diplom�t. Ebben a k�pz�si form�ban, amely 1980-ban z�rult, 92 kett�s diplom�j� szakembert k�pzett ki a tansz�k.

1980-81-t�l ism�t egyszakos meteorol�giai diplom�kat �ll�t ki az egyetem. Ugyanis, b�r a kett�s diplom�val rendelkez�k szakmai sz�nvonala kiel�g�t� volt �s ki�llta a gyakorlat pr�b�j�t, m�gis a meteorol�gi�ban bek�vetkezett fejl�d�snek (sz�m�t�stechnika, �rtechnika) az oktat�sban is t�kr�z�dnie kellett, �s ez �j diszciplin�k: numerikus el�rejelz�s, m�holdmeteorol�gia, k�rnyezetv�delem stb. bevezet�s�t tette sz�ks�gess�. Ez m�r megoldhatatlannak bizonyult a kor�bbi kereteken bel�l.

2006-ban bevezet�sre ker�lt a Bologna-rendszer, �gy a meteorol�gus k�pz�s k�t, egym�sra �p�l� szinten folyik 5 �ven kereszt�l. Az els� BSc k�pz�s 2006-ban indult, a hallgat�k f�ldtudom�ny, fizika �s k�rnyezettan alapszakos tanulm�nyaik alatt meteorol�gus specializ�ci�t v�laszthatnak, mely sor�n k�telez� �rasz�mban tanulj�k a meteorol�gi�t. Az els� MSc k�pz�s 2009-ben indult el, melynek elv�gz�sekor a hallgat�k Okleveles Meteorol�gus diplom�t kapnak k�zhez, amely az orsz�gban egyed�l a tansz�ken szerezhet� meg.

A 2009-ben indult MSc k�pz�sen 2020-ig k�t szakir�nyon folyt az oktat�s, a hallgat�k az id�j�r�s- el�rejelz�, valamint az �ghajlatkutat� specializ�ci� k�z�l v�laszthattak. A cs�kken� l�tsz�m miatt, 2021/2022-es tan�vben kezd�knek csak az id�j�r�s-el�rejelz� szakir�ny volt elind�tva, a 2022/2023- as tan�vt�l kezd�d�en pedig egy egys�ges�tett meteorol�gus mesterk�pz�s folyik a szakon. A specializ�ci� n�lk�li k�pz�sen sz�lesk�r� meteorol�giai ismeretek ker�lnek lefed�sre, hasonl�an a Bologna-rendszer el�tti egys�ges osztatlan k�pz�shez. Jelent�s k�l�nbs�g azonban, hogy a kontakt �r�k sz�ma jelent�sen lecs�kkent (az eg�sz term�szettudom�nyi karon egys�gesen).

Forr�s: Fejezetek a magyar meteorol�gia t�rt�net�b�l 1971-1995, OMSZ, Budapest, 1995