KI KORÁN KEL, SZANDAVÁRAT LEL


Találkoztunk 2001. november 24-én, szombaton 6.25-kor a Keleti pályaudvaron, a 6.35-kor Aszód felé induló vonat végénél. A vonattal 7.33-kor érkeztünk Aszódra, ahonnan busszal Bérre utaztunk tovább.

PROGRAM:

Bér (8.41) -(Z+Z)- Bér-patak völgye -(Z)- Váritanya -(K)- Szandavár (529 m), andezitömlés -(K)- Becske -(K )- Becske alsó v.m. -- Nógrádkövesd (15.15) ( - Aszód - Budapest).

A túra hossza: 19 km, szint: 400 m

Túravezető: Haszpra László

 

Résztvevők:
 
Albert Gábor
Haszpra László
Haszpra Zsolt
Kováts Károly
Magyar Péter
Takács Mária

 

 

Szanda várának neve a régi magyar Szond személynévből ered (amely viszont szláv eredetű). Szanda eredetileg királyi vár volt. Valószínűleg III. Béla építtette a tatárjárás után. A várat először egy 1301. évi oklevél említi. Zsigmond 1387-ben a Csetneki családnak adományozza, de 1424-ben már a királyné, Borbála tulajdona. Tőle veje, Habsburg Albert vette el 1437-ben, hogy feleségének, Erzsébetnek ajándékozza. Birtokadományozások, elzálogosítások során gyakran cserélt gazdát. A huszita háború során Szécsényi László, a vár akkori tulajdonosa, véres csatát vívott a vár alatt Giskra hadaival. Többszöri elzálogosítás után előbb a Rozgonyi családé, majd a nánai Kompoltiaké, végül a XV. század végén a Báthoryak birtokába jutott. 1546-ban került török kézre, de Horváth Bertalan gyarmati kapitány már 1551-ben visszafoglalta. Állítólag ő romboltatta le, nehogy a törökök újra elfoglalhassák. Mindenesetre egy 1570. évi összeírás már romként tartja nyilván.
A várból nem sok maradt ránk. A szórványosan álló, csekély falmaradványokból a vár eredeti elrendezésére még következtethetünk. Legjellegzetesebb maradványa egy vaskos, négyzetes torony kb. 7 m magasságú romja. Mellette 4 m átmérőjű, sziklába vésett vízgyűjtő medence található. A várromból csodálatos körkilátás tárul elénk. A közelben a somoskői bazaltömléshez hasonló szerkezetű andezitömléseket találhatunk.