VÁR A CSŐVÁRI VÁR

Találkoztunk 2004. március 20-án, szombaton 7.50-kor a Nyugati pályaudvaron a 8.00-kor induló váci személyvonatnál (Vácra érkezik 8.45-kor). Vácról a sziráki busszal Nézsára utaztunk (érkezés: 9.53).

PROGRAM:

Nézsa, Reviczky kastély -(P)- Nézsa-patak völgye -(P)- Vas-hegy (358 m) -(PPL)- Várhegy, Csővár (333 m)
-(PLP)- Mónika út -(P)- Mónika pihenő -(P)- Penc ( - Vác - Budapest).

A séta hossza: 13 km, szint: 300 m

Sétavezető: Haszpra László

Csővár mellett, Acsa község határában, meredek hegy tetején emelkedik a szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár. A várat 1319-ben említik először, mint "Castrum nostrum Cheewar". A XV. században a Ráskayaké, ők a vár első ismert tulajdonosai. 1490-ben az országnagyok végzése szerint több más várral együtt Corvin János birtokában maradt. Valószínűleg a török hódoltság idején vált rommá. A várat három oldalról kb. 7 m széles, részben a sziklába vésett árokszerű falszoros veszi körül. Negyedik oldalán sziklameredély található, 100 m-nél nagyobb eséssel. A vár alaprajza ma nehezen követhető, mert azt a beomlott törmelék mintegy emeletnyi magasságban beborítja és erdő nőtte be. Két átellenes sarkán egy-egy 1,8 m vastag falú, kb. 3,5 x 5 m belső méretű négyszögletes torony van. A váromladék fő mérete 36x23 m. A falakon belül egy - belsejében téglával kifalazott - 4 m átmérőjű kút vagy ciszterna volt.

Résztvevők: