TÚR
Találkoztunk 2007. augusztus 4-én,
szombaton reggel 7.40-kor a Nyugati pályaudvaron a Szolnokra 8.05-kor induló
Páva IC debreceni közvetlen kocsijánál. A vonat 10.53-kor érkezett Debrecenbe,
ahonnan 11.12-kor utaztunk tovább Fehérgyarmatra, ahová 14.05-kor futottunk be.
Itt kisétáltunk a főútra, ahol a megállóban 14.43-kor felszálltunk a kishódosi
buszra, amivel 15.58-ra érkeztünk Nagyhódosra.
PROGRAM - a terv és ami megvalósult (a
túravezető tollából):
augusztus 4.
szombat: |
Utazás, táborverés
a Túr partján. Remélem, találunk tűzifát, hogy idei első nomád vacsoránkat
megfőzhessük.
Találtunk, vacsora esőben.
|
augusztus 5.
vasárnap: |
Indulás
Nagyhódosról, a sonkádi zsilipnél átemelés az Öreg-Túrra. Továbbevezés egy
jó táborhelyig. Hogy mennyit haladunk, az a Túr, majd később az Öreg-Túr
sebességén múlik. Örülni fogunk, ha ez utóbbi nem teljesen áll.
Az alacsony vízállás miatt
már a nagyhódosi híd alatt ki kellett szállni a hajókból. Kipakolni csak
azért nem, mert - részben már emiatt - a holmikat a reggelre érkező Nyersék
Peugeot-jával átküldtük Sonkádra, ahol Tünde és Szabó Péter ebéddel vártak
bennünket, Margit és Balázs addigra már hazaindultak. A víz az Öreg-Túrban
is nagyon kevés, ami nem sok jóval kecsegtet. Minden esetre a jó táborhelyet
megtaláltuk.
|
augusztus 6.
hétfő: |
Romantika, lendület
és szegény Fekete Géza a Túron. Készleteinket Kölcsén tölthetjük fel, ha
szükséges.
Táborozás még Túristvándi előtt. Volt minden, a kis víz miatt több is a kelleténél.
Lassabban haladunk, mint terveztük, bár az elmaradás még nem jelentős. Szép
táborhelyet találtunk a jobb parton, csak a kiszállás nem ideális,
rendszeres fürdőjáratot tartunk fenn a túlsó partra.
|
augusztus 7.
kedd: |
Indulás után, még
délelőtt elérjük Túristvándit, ahol megnézhetjük a híres három kerekes
vízimalmot. (Érkezéskor vigyázni kell, neki ne menjünk!) Ha olyan a
vízállás, akkor átemelünk. Ha hétfőn nem tettük meg, akkor itt az idő a
bevásárlásra. Estére elérjük Nagyarnál a Tisza töltését. A gát tövében
sátrazunk.
Több az akadály mint
hajdan, lassabban haladunk. Túristvándiban sok időt töltünk a vásárlással és
a malommal, csak 4 óra körül indulunk tovább. A kempinges le akar beszélni a
továbbmenetelről, egy két hónappal korábbi vihart emleget, ami teledöntötte
fákkal a folyómedret. Üzleti fogásnak gondoltuk, de sajnos igaza lett, alig
haladunk. 100 méterenként akadály, néha teljes átemelés, csak pakolni sincs
hová. 7-kor szükségtáborhely egy gyümölcsösben. Noha a folyón sokat mentünk,
a sok kanyar miatt alig 500 m-re vagyunk Túristvánditól.
|
augusztus 8.
szerda: |
A nap elején
mindjárt jót cipekedünk: átemelés a Tiszára (707 fkm). Ha látunk jó
homokpadot, mindjárt kiélvezzük, hiszen ilyenhez a Túron nem lehetett
szerencsénk. Ha jó táborhelyet látunk (pl. Gulács közelében, 693 fkm), s jó
az idő, akkor akár pihenővé nyilváníthatjuk a délutánt, hiszen Ugornya után
már nem lesz ilyen tiszta a víz. (Slaci! Hozzál zsineget bójáknak, palackot
és követ talán találunk helyben is.) (14 km)
Reggel magyarázkodás
a rendőröknek, meg telefonon a gyümölcsös tulajdonosának. Remélem, nem lesz
következmény - a rendőrök is remélik, még sose jelentettek fel 31 embert egy
csoportban. A továbbhajózást nem adjuk fel, hiszen evezőstúrára jöttünk,
vagy mi a szösz. De a csomagokat egy fuvarossal (Váradi István,
06-20/958-2371, www.vandorvizitura.hu, 5000 Ft) átszállíttatjuk a nagyari
Túr-zsiliphez, ahol majd a Tiszára átemelünk. Csomagok nélkül már haladunk,
de akadály átlag 100 m-enként, gyakori kiszállással, stb. Ebéd, ha annak
nevezhető, a vízen. A végén több kilométer béka-lencse meg miegymás, lassít
és nem látni, hogy mi van a vízben. Csak a meg-megtorpanásból és a hajóorr
folytonos döndüléseiből tudjuk, hogy újabb és újabb fatörzsnek futunk. Jó,
hogy ilyen erősnek építettük. Esteledik, mire célba érünk, tele a hócipőnk.
Jövőre biztos, hogy nem a Túrra jövünk. Már a víz tisztasága sem a régi.
|
augusztus 9.
csütörtök: |
Ma evezős napot
tartunk, hogy haladjunk is. Fürdés, lángosozás Gergelyiugornyán (közben egy
különítmény gondoskodik az ellátmányról - reméljük, utoljára), majd
továbbevezünk, s igyekszünk minél jobban eltávolodni a Szamos torkolatától.
Megkísérelünk lejutni Újkenéz térségébe (660 fkm), megközelítve az ukrán
határszakaszt. (33 km)
A Tiszára emelés csak lovas kocsival lehetséges
(Kati rendelte), a régi út leomlott. Elmegy vele a délelőtt, több mint egy
km-re kell mindent áthordani valami négy fordulóban, több hajót kézben (707
fkm) (a fuvaros 2000 Ft-ot kért, adtunk 2500-at). Ebéd a tivadari strandon,
utána az első kanyarban megállunk táborozni (704 fkm). Jól esik a kis
pihenő, elég egy homokvárra, bár a cirkalmazásra már nincs idő. (3 km)
|
augusztus 10.
péntek: |
Jókor el kellene
indulni, hogy kényelmesen túljussunk az ukrán határszakaszon. Emlékeim
szerint nincsenek rajta jó táborhelyek, s azt sem tudom, feloldották-e a
korábbi táborozási tilalmat, ami a magyar oldalra is vonatkozott. Elhaladunk
Záhony mellett (628 fkm), s Győröcske térségében keresünk táborhelyet (623
fkm, remélem, itt már lehet táborozni, szemben még Szlovákia a 620,8 fkm-ig).
(37 km)
Rendben elindulunk,
fürdés egy homokpadon. Néhányan Naményból utaznának haza, mivel az
egyszerűbb, de kisebbségben maradtak, így ütemesen haladunk Ugornyáig.
(Végre egy igazi evezős nap.) Slaciék innen hazautaztak. Ebéd alatt hatalmas
zivatar, utána kisüt a nap. Evezünk 6-ig, táborozás újabb homokpadon egy
balkanyarban a bal parton(672 fkm). (32km)
|
augusztus 11.
szombat: |
Az utolsó evezős
nap, ha csak fél nap is. Friss indulással könnyűszerrel elérjük a
szabolcsveresmarti komp lejáróját (604 fkm), ahova könnyen értünk tud jönni
az autó. 11.30-ra oda kell érnünk, mert felpakolás után a kocsinak haza kell
érnie, s ez is vagy 5 óra, s a lerakodáshoz is idő kell majd. Buszra
szállunk, majd vonattal utazunk tovább, s Budapestre az esti órákban
érkezünk. (19 km)
Hajnalban elered az
eső, de már napsütésben indulunk. Cél az aranyosapáti komp (669 fkm), nem
túl megerőltető (3km). A társaság jó része elmegy a déli busszal, s késő
délutánra haza is ér. Ákos meg én az autóval utazunk, Demeter Laci és Frenyó
Péter velünk maradnak pakolni. A kocsi jó későn érkezik, ráadásul felforrt
hűtővízzel, beletöltünk vagy 7 literrel. Felpakolunk, majd a kocsi elviszi
Lacit és Pétert a vasúthoz, ők is hazaérnek 8 körül. Mi 3 körül indulunk,
először 125 km múlva forr föl ismét a hűtővíz, megállunk. Aztán már 15
km-enként ismétlődik, és már zuhog. A Signelit új és nagy dobozos Peugeot-ja
indul értünk. Átpakolás után már jó tempóban haladunk hazáig. A saját
hajókat Slaciéknál rakjuk le, majd másnap, személyautóval visszük ki Tahiba,
Dunakeszire stb, őket. Én este 11-re érek haza.
|
Túravezető: Albert Gábor
Résztvevők:
Albert Gábor |
Jányoki Anna |
Molnár Kinga |
Radácsi Katalin |
Antusek Alíz |
Jányoki Ákos |
Muha Balázs |
Róka András |
Balázsi Júlianna |
Jóbai Zsolt |
Muha István |
Szabó Kinga |
Demeter Attila |
Kiss Mária |
Nyers Judit |
Szabó László |
Demeter Györgyi |
Kracsek László |
Nyers László |
Szabó Péter |
Demeter László |
Kupcsulik András |
Szabolcs |
Szabó Tünde |
Frenyó Péter |
Kupcsulik Fatima |
Petróczi György |
Tóth Anikó |
Halász Éva |
Kupcsulik Szilvia |
Petróczi Zsolt |
|
Fényképek - ez a résztvevőkön múlik!
|