Eötvös Loránd Tudományegyetem
 Földrajz- és Földtudományi Intézet
Meteorológiai Tanszék
Cím: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A      Postacím: 1518 Budapest, Pf. 32.
Telefon: (1) 372-2945 Fax: (1) 372-2904                 E-mail: metnimbus.elte.hu
Keresés a Tanszék honlapján belül
(powered by Google)

Szakdolgozat (BSc) és diplomamunka (MSc) témajavaslatok 2020


FONTOS! BSc-seknek!
FONTOS! MSc-seknek!
Tanszéki dolgozók kutatási területei
BSc
1 Környezeti izotópok időbeli és térbeli változásának a vizsgálata
A környezetben megtalálható izotópok fontos szerepet töltenek be a légköri folyamatok leírásában. A kutatómunka célja, hogy megvizsgáljuk az oxigén, hidrogén, szén izotópjainak változékonyságát térben és időben. Továbbá, a mérőpontokban mért adatokat összehasonlítsuk a műholdas módszerrel becsült térbeli adatokkal. A mérőponti és a térbeli adathalmazok ingyenesen elérhetőek az európai adatközpont Copernicus honlapján. A kutatáshoz elvégzéséhez szükséges: angol nyelv ismerete, valamint adatfeldolgozásban való jártasság. (BSc témaként való megírásához külön egyeztetésre van szükség a témavezetővel.)

További Információ: Különösen örülnénk olyan hallgatónak, aki hidrogeológiai modellezéssel vagy paleoklíma rekonstrukcióval szeretne foglalkozni. Az utóbbi témáról megjelent egy hosszabb cikk az index.hu hasábján.

index.hu cikk
Témavezető:
dr. László Elemér, MTA Atommagkutató Intézet
email:laszloelemergmail.com
Belső konzulens:

Hallgató:
2 Időben állandó és változó légköri aeroszol-koncentráció hatása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell eredményeire
A regionális klímamodellek jelenleg az aeroszol részecskék (pl. korom, tengeri só, por) hatását külső kényszerként veszik figyelembe, és ezek koncentrációváltozását nem szimulálják. Általános gyakorlat, hogy a külső kényszert az aeroszol részecskék havonkénti koncentráció-értékeivel definiálják úgy, hogy az adott havi értékek a szimuláció teljes időtartama alatt változatlanok. Ezzel ellentétben a globális klímamodellekben figyelembe veszik az aeroszol-koncentráció időbeli változását, trendjét is. Globális és regionális modelleredmények összevetésénél fény derült arra, hogy az aeroszolok eltérő leírása miatt a beérkező rövidhullámú sugárzás a jövőben csökkenő tendenciát mutat a regionális klímamodellekben, míg növekedést a globális modellekben, és ez hatással van például az egyes modellek által jelzett hőmérsékletváltozás mértékére is. A kutatás első lépésében szakirodalmi feldolgozás során áttekintjük a témában született eddigi eredményeket. A szükséges elméleti ismeretek elsajátítását követően különböző légköri aeroszol-koncentráció trend feltételezésével 50 km-es felbontású szimulációkat készítünk Európára a 2021-2050 időszakra az ALADIN-Climate regionális klímamodellel, majd a kapott eredményeket kiértékeljük.

Programozási és Linux alapismeretek megléte előny, de nem feltétel.
Témavezetők:
Bán Beatrix, OMSZ
email:ban.bmet.hu, tel:346-4613
Zsebeházi Gabriella, OMSZ
email:zsebehazi.gmet.hu, tel:346-4851
Belső konzulens:

Hallgató:
3 A 1,5 fokos és a 2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés hatása Magyarország éghajlatára globális és regionális klímamodell-eredmények alapján
A Párizsi Megállapodás egyik célkitűzése, hogy a XXI. század végére a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C alatt maradjon, sőt törekedni kell a 1,5 °C-os küszöb nem meghaladására. A kutatás első lépésében különböző globális klímamodellek eredményeit tekintve megkeressük azt az időszakot, amikor a globális átlaghőmérséklet-változás eléri a 1,5 °C-os és 2 °C-os küszöböt. Majd ugyanezen időszakokat a globális klímamodelleket leskálázó regionális modellek eredményeiben is megvizsgáljuk. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan alakul hazánk éghajlata ezekben a kitüntetett periódusokban és mennyiben különböznek a regionális és a globális modellek eredményei. A vizsgálatok során elsősorban az OMSZ-ban alkalmazott ALADIN-Climate és REMO regionális klímamodellek eredményeire koncentrálunk, melyek a rendelkezésre álló idő függvényében más európai modellekkel is kiegészíthetők.

A témát olyan BSc hallgatóknak (is) ajánljuk, akik egy több éven átívelő, folyamatosan bővíthető témával szeretnének foglalkozni. Programozási és Linux ismeretek megléte előny, de nem feltétel.
Témavezető:
Zsebeházi Gabriella, OMSZ
email:zsebehazi.gmet.hu, tel:346-4851
Belső konzulens:

Hallgató:
4 A hazai regionális klímamodellezés történeti áttekintése
Az éghajlati modellek megkerülhetetlen tényezővé váltak az elmúlt évtizedek során a jövőbeli antropogén kényszerek várható éghajlati hatásainak kutatásaiban. Jelenleg a globális klímamodellezés elsődleges eszközei a globális klímamodellek (GCM), azonban a relatív durva felbontásukból adódóan lényegében alkalmatlanok a klíma regionális szinten történő részletes leírására. A numerikus előrejelzéseknél alkalmazott, úgynevezett beágyazásos módszer során a globális modellbe illesztett (befészkelt, beágyazott) korlátos tartományú modell végzi el a globális klímamodell eredményeinek regionális szintre való leskálázását. Az első sikeres, beágyazáson alapuló regionális klímamodell (RCM) kísérletet az Egyesült Államok nyugati partjára, 60 km-es rácsfelbontás mellett végezték el (Dickinson et al., 1989). A szakdolgozat célja a regionális modelleken alapuló hazai kutatások történeti áttekintése, illetve a nemzetközi kutatások hazai vonatkozásainak bemutatása:

(1) PRUDENCE (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects, 2001-2004; Christensen és Christensen, 2007), (2) ENSEMBLES (Ensembles-Based Predicitions of Climate Changes and Their Impacts, 2004-2009; Hewit és Griggs, 2004), (3) CECILIA (2006-2009; Halenka, 2007), (4) CORDEX (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment; Giorgi et al., 2009; EURO CORDEX (Jacob et al., 2013) és Med-CORDEX (Ruti et al., 2015)).

Irodalomjegyzék:
Beniston, M., D.B. Stephenson O.B. Christensen, C.A.T. Ferro, C. Frei, S. Goyette, K. Halsnaes, T. Holt, K. Jylhä, B. Koffi, J. Palutikof, R. Schöll, T. Semmler, K. Woth, 2007: Future extreme events in European climate: An exploration of regional climate model projections. Climatic Change, doi:10.1007/s10584-006-9226-z.
Christensen, J.H., O.B. Christensen, 2007: A summary of the PRUDENCE model projections of changes in European climate by the end of this century. Climatic Change, doi:10.1007/s10584-006-9210-7.
Dickinson, R.E., R.M. Errico, F Giorgi, G.T. Bates, 1989: A regional climate model for the western United States, Climatic Change, 15: 383-422
Giorgi, F., C Jones, G Asrar, 2009: Addressing climate information needs at the regional level: The CORDEX framework. WMO Bulletin, 58, 175-183.
Halenka, T., 2007: On the Assessment of Climate Change Impacts in Central and Eastern Europe - EC FP6 Project CECILIA. Geophysical Research Abstracts, 9, 10545.
Hewitt, C. D., D Griggs, 2004: Ensembles-Based Predictions of Climate Changes and Their Impacts, Eos Trans. AGU, 85(52), doi:10.1029/2004EO520005.
Jacob, D., et al. EURO-CORDEX, 2013: New high resolution climate change projections for European impact research. Regional Environmental Change 14, 563-578.
Ruti et al., 2016: MED-CORDEX initiative for Mediterranean Climate studies, Bull. Amer. Meteor. Soc., doi: 10.1175/BAMS-D-14-00176.1
Témavezető:
dr. Torma Csaba
email:csabi_thotmail.com

Hallgató:
5 A globális felmelegedés mérséklésére irányuló módszerek bemutatása (climate- vagy geo-engineering)
BSc szakirodalmi áttekintés, önálló kutatómunka nélkül. Az ún. climate engineering vagy geo-engineering (geomérnökség) bemutatása. A globális felmelegedés mérséklésére irányuló sugárzás-módosítási technikák, illetve CO2 kivonási módszerek ismertetése a szakirodalom alapján.
Témavezető:
dr. Kis Anna
email:kisanna0610gmail.com

Hallgató:
6 Különböző szélességek érdekes meteorológiai folyamatainak leírása
A szakdolgozat célja, egy kiválasztott trópusi-szubtrópusi jelenségkör (pl. Indiai monszun, dél-ázsiai monszun, Hadley-cirkuláció), bemutatása, vagy az Arktisz és az Antarktisz időjárási és éghajlati sajátosságainak áttekintése, de kérdés lehet az európai monszun fogalom kialakulása és fejlődése is, esetleg a történeti meteorológiai mérések feldolgozása, vagy a párolgásszámítási módszerek áttekintése. Az adott témakörben rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása után a feladat a kiválasztott folyamat(ok) konceptuális modelljének a bemutatása, illetve önálló feldolgozások készítése éghajlati adatbázisok, illetve numerikus időjárási modellszámítások alapján (pl. WRF modellre alapozott esettanulmányok).

Elvárások: szorgalom, érdeklődés, egyre önállóbb munkavégzés.

Lehetőségek: TDK dolgozat készítése, bekapcsolódás aktuális kutatásokba, segítség Erasmus programokban való részvételben.
Témavezető:
dr. habil. Weidinger Tamás
email:weidicaesar.elte.hu

Hallgató:
7 Mikrometeorológiai mérési programok adatfeldolgozása
Választható témakörök: Energiaháztartási mérések a zágrábi szőlőskertekben (2017-2019) Mikrometeorológiai mérések Budapesten és Siójuton ködös időjárási helyzetek leírására (2018-2020) Állományklíma mérések a Gere-borászatban Villányban és egy Duna-Tisza közi kertészeti ültetvényben (spárga-föld)

Elvárás: jó matematikai, fizikai alap, programozási ismeretek, terepi mérések iránti érdeklődés.

Lehetőségek: TDK dolgozat készítése, bekapcsolódás aktuális kutatásokba, segítség Erasmus programokban való részvételben
Témavezető:
dr. habil. Weidinger Tamás
email:weidicaesar.elte.hu

Hallgató:
8 A NAIK ERTI Püspökladányi Állomás korabeli méréseinek adatbázisba rendezése és éghajlati feldolgozása
A NAIK ERTI Püspökladányi Állomásán (http://www.erti.hu/hu/arborétumok/püspökladány) az 1980-as évektől az 1990-es évek elejéig vannak rendszeres, még nem feldolgozott, meteorológiai észlelési adatok. A feladat ezek egységes adatbázisba rendezése, összekapcsolása a már meglévő további adatokkal (XX. század elejétől), majd a mérőhely alapvető klimatológiai sajátosságainak bemutatása, különös tekintettel az erdészeti vonatkozásokra.

Elvárások: szorgalom, érdeklődés, egyre önállóbb munkavégzés.

Lehetőségek: TDK dolgozat készítése, bekapcsolódás aktuális kutatásokba, segítség Erasmus programokban való részvételben. A témakör folytatása MSc diplomamunkában a folyó kutatásokhoz kapcsolódóan.
Témavezető:
dr. habil. Weidinger Tamás
email:weidicaesar.elte.hu

Hallgató:
Általános témák
9 Légszennyezettség mérés/modellezés
Több témába lehet bekapcsolódni:
  • Low-cost beltéri szenzorok összehasonlítása (szálló por, CO2)
  • Mobil (kerékpár) mérések
  • Szennyezőanyagok (elsősorban ózon) ülepedés számítása
  • Szennyezőanyag terjedés modellezése
  • Témavezető:
    dr. habil. Mészáros Róbert
    email:mrobinimbus.elte.hu

    Hallgató:
    10 Légszennyezettség mérés/modellezés
    Szakirodalmi áttekintésre ezekben a témakörökben egyeztethetünk pontosabb témát az érdeklődőkkel:
  • levegőminőség-előrejelzés módszertana
  • légszennyezés egészségügyi hatásai
  • városi levegőminőség javítására szolgáló környezetvédelmi eszközök és dilemmák
  • légköri radioaktivitás, nukleáris események hatásai
  • pollenkoncentráció előrejelzése és hatásai
  • Témavezető:
    dr. Leelőssy Ádám
    email:leelossyadamgmail.com

    Hallgató:
    11 Mezőgazdasági modellezés
    Több témába lehet bekapcsolódni:
  • crop modell
  • eddy kovariancia mérések elemzése
  • crop modell validációjához szükséges mérések elemzése
  • Témavezető:
    dr. habil. Barcza Zoltán
    email:bzolinimbus.elte.hu

    Hallgató:
    MSc
    1 Környezeti izotópok időbeli és térbeli változásának a vizsgálata
    A környezetben megtalálható izotópok fontos szerepet töltenek be a légköri folyamatok leírásában. A kutatómunka célja, hogy megvizsgáljuk az oxigén, hidrogén, szén izotópjainak változékonyságát térben és időben. Továbbá, a mérőpontokban mért adatokat összehasonlítsuk a műholdas módszerrel becsült térbeli adatokkal. A mérőponti és a térbeli adathalmazok ingyenesen elérhetőek az európai adatközpont Copernicus honlapján. A kutatáshoz elvégzéséhez szükséges: angol nyelv ismerete, valamint adatfeldolgozásban való jártasság.

    További Információ: Különösen örülnénk olyan hallgatónak, aki hidrogeológiai modellezéssel vagy paleoklíma rekonstrukcióval szeretne foglalkozni. Az utóbbi témáról megjelent egy hosszabb cikk az index.hu hasábján.

    index.hu cikk
    Témavezető:
    dr. László Elemér, MTA Atommagkutató Intézet
    email:laszloelemergmail.com
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    2 Időben állandó és változó légköri aeroszol-koncentráció hatása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell eredményeire
    A regionális klímamodellek jelenleg az aeroszol részecskék (pl. korom, tengeri só, por) hatását külső kényszerként veszik figyelembe, és ezek koncentrációváltozását nem szimulálják. Általános gyakorlat, hogy a külső kényszert az aeroszol részecskék havonkénti koncentráció-értékeivel definiálják úgy, hogy az adott havi értékek a szimuláció teljes időtartama alatt változatlanok. Ezzel ellentétben a globális klímamodellekben figyelembe veszik az aeroszol-koncentráció időbeli változását, trendjét is. Globális és regionális modelleredmények összevetésénél fény derült arra, hogy az aeroszolok eltérő leírása miatt a beérkező rövidhullámú sugárzás a jövőben csökkenő tendenciát mutat a regionális klímamodellekben, míg növekedést a globális modellekben, és ez hatással van például az egyes modellek által jelzett hőmérsékletváltozás mértékére is. A kutatás első lépésében szakirodalmi feldolgozás során áttekintjük a témában született eddigi eredményeket. A szükséges elméleti ismeretek elsajátítását követően különböző légköri aeroszol-koncentráció trend feltételezésével 50 km-es felbontású szimulációkat készítünk Európára a 2021-2050 időszakra az ALADIN-Climate regionális klímamodellel, majd a kapott eredményeket kiértékeljük.

    Programozási és Linux alapismeretek megléte előny, de nem feltétel.
    Témavezetők:
    Bán Beatrix, OMSZ
    email:ban.bmet.hu, tel:346-4613
    Zsebeházi Gabriella, OMSZ
    email:zsebehazi.gmet.hu, tel:346-4851
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    3 A környezeti feltételek hatása a Kárpát-medencei zivatarláncok morfológiájára
    A kutatási téma célja, hogy megismerjük azokat a termodinamikai és kinematikai paramétereket a légkörben, amelyek befolyásolhatják, hogy milyen típusú zivatarlánc (squall line) alakul ki egy konvektív helyzetben: hátoldali sztratiform (TS), előoldali sztratiform (LS), vagy párhuzamos sztratiform (PS). A háromféle típus alapvetően meghatározza a kapcsolódó heves eseményeket, így a megfelelő előrejelzésük fontos lenne a veszélyjelzés számára is.

    Programozási és Linux alapismeretek megléte előny, de nem feltétel.
    Témavezető:
    dr. Csirmaz Kálmán, OMSZ
    email:csirmaz.kmet.hu, tel:346-4782
    Belső konzulens:
    dr. Breuer Hajnalka
    Hallgató:
    Komjáti Kornél
    4 Perces hőmérsékleti adatsorokban bekövetkező változások a domborzati tagoltság függvényében
    2012 nyarán az Országos Vízügyi Főigazgatóság 141 automata hidrometeorológiai állomást telepített KEOP pályázati támogatásból az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai felügyelete mellett. A hálózat üzemeltetését az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el. A hálózatban 118 állomáson hőmérséklet és nedvességmérés is történik. A hálózat egyediségét adja a perces mintavételezések helyszíni folyamatos tárolása, de a központi adatbázisba csupán a 10 perces klíma riportok - átlagok, összegek, szélsőértékek - kerülnek. Az operatív adatellenőrzések esetenként extrém hőmérsékletváltozásokkal szembesülnek. Az adatok valódiságának eldöntésében több alkalommal az adatgyűjtőben tárolt perces adatok elemzése segített, de minden esetben figyelembe kellett venni a mérőhely szűkebb és tágabb környezetét is. Főleg a terület fekvése, környezetének domborzati tagoltsága volt hatással a mérési adatok alakulására. A diplomamunka készítő feladata lenne a perces adatok feldolgozása, elemzése. A vizsgálatok során két kérdésre fókuszálnánk. Egyrészt van-e és milyen mértékű összefüggés a perces adatok változása és a domborzati tagoltság között? Másrészt lehet-e kategorizálni az állomásokat a hőmérsékletváltozás nagysága szerint?

    A szakdolgozati téma célja olyan összefüggések feltárása, amelyek a jövőben segíthetik az operatív adatellenőrzési feladatok ellátását.
    Témavezető:
    Nagy József, OMSZ
    email:nagy.jmet.hu
    tel:346-4846, 70-333-6714
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    5 Alacsony szintű felhőzetre vonatkozó előrejelzési módszerek és tesztelésük
    A dolgozatban a numerikus modellek kimenetei (elsősorban relatív nedvesség és hidrometeor profil) alapján származtatott diagnosztikákat vizsgálunk. Ezen paraméterek egy része közvetlenül előáll, mint "gyári" modell produktum (felhőzet mennyisége, felhőalap magassága), míg más esetekben saját eljárásokat tesztelünk és fejlesztünk. Az előrejelzések verifikálására a felhőalap mérő műszerek, illetve kiegészítésképpen égbolt kamerák adatait használjuk. A dolgozat eredményei elsősorban a repülésmeteorológia napi gyakorlatába épülhetnek be.

    Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete.
    Témavezető:
    Kolláth Kornél, OMSZ
    email:kollath.kmet.hu
    tel:346-4788
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    6 Alacsony szintű felhőzetre vonatkozó előrejelzési módszerek és tesztelésük
    A dolgozatban a numerikus modellek kimenetei (elsősorban relatív nedvesség és hidrometeor profil) alapján származtatott diagnosztikákat vizsgálunk. Ezen paraméterek egy része közvetlenül előáll, mint "gyári" modell produktum (felhőzet mennyisége, felhőalap magassága), míg más esetekben saját eljárásokat tesztelünk és fejlesztünk. Az előrejelzések verifikálására a felhőalap mérő műszerek, illetve kiegészítésképpen égbolt kamerák adatait használjuk. A dolgozat eredményei elsősorban a repülésmeteorológia napi gyakorlatába épülhetnek be.

    Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete.
    Témavezetők:
    Kolláth Kornél, OMSZ
    email:kollath.kmet.hu, tel:346-4788
    Fövényi Attila, OMSZ
    email:fovenyi.amet.hu, tel:346-4788
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    7 Felhőzet és légköri átlátszóság előrejelzése
    A dolgozat során olyan alkalmazásokhoz tervezünk célproduktumokat, ahol nagy jelentősége van a tiszta légköri körülmények meglétének, az esetlegesen kialakuló felhőzet becsült optikai vastagságának. Ilyen alkalmazások például a légi fotózás, vagy a csillagászati megfigyelés. Példaképp említhetjük hazánk egyre népszerűbb sötét égbolt parkjaiban szervezett turisztikai események során felmerülő előrejelzési igényeket. A modellek a felhőzet parametrizálása során a hidrometeorok mennyiségét, mint prognosztikus változó profiljait használják fel. A napi gyakorlatban a relatív nedvesség profilok elemzése mellett tipikusan az összfelhőzet, illetve az alacsony, közép és magas szintű felhőzet előrejelzett mennyiségét használjuk. Egyes modellekből elérhető továbbá a vertikálisan integrált felhővíz, illetve felhőjég mennyisége, felhőalap magassága, valamint az átlátszóságra vonatkozóan a felhőzet és az aeroszol optikai vastagsága, melyek még kevésbé épültek be az előrejelzési gyakorlatba. Főként a csillagászati fotózás esetén a légkör nyugodtságára (astronomical seeing) vonatozó paraméterek származtatása is szóba kerül. A produktumok teszteléséhez felhőalap mérő műszerek adatait, égbolt kamera felvételeket, műholdképeket, műholdas produktumokat használhatunk fel.

    Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete. Előny: Tapasztalat csillagászati megfigyelésekben.
    Témavezető:
    Kolláth Kornél, OMSZ
    email:kollath.kmet.hu, tel:346-4788
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    8 Párolgás számítási módszerek felszíni és távérzékelési mérések alapján
    Érdeklődés esetén, témaegyeztetés miatt keressék meg a Professzor Urat e-mail-en (az ELTE Meteorológus szakán végzett).

    https://epito.bme.hu/szilagyi-jozsef
    Témavezető:
    Dr. Szilágyi József, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
    email:szilagyi.jozsefepito.bme.hu, tel:+36 1 463 1885
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    9 A 300 m alatti látástávolsággal járó ködös helyzetek előfordulásának vizsgálata és rövidtávú előrejelezhetősége a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
    A látástávolság értékének pontos előrejelzése rendkívül fontos paraméter mind a repülésbiztonság, mind a repülés gazdaságossága szempontjából. Különösen kiemeltek a sűrű köddel járó időjárási helyzetek, mert ilyenkor változnak a légiforgalmi irányításban használatos eljárások és a repülőtér üzemeltetésének szabályai is (pl. LVP - low visibility procedure). Az operatívan használt numerikus előrejelző modellekben a látástávolság származtatott paraméterként áll elő, sokszor pontatlan képet adva a jelenség kialakulásáról.

    A dolgozat célja kifejezetten a sűrű köddel járó időjárási helyzetek vizsgálata, tekintve először a makroszinoptikus helyzet szerinti előfordulást, majd a mikroskálájú folyamatok alakulását, modellezhetőségét. A kutatáshoz felhasználjuk a repülőtéri meteorológiai mérőrendszer adatait, a repülőtérre kihelyezett SODAR/RASS berendezés által mért adatokat, illetve a makroszinoptikus helyzet vizsgálatához a Péczely és a Hess-Brezowsky féle osztályozást. Néhány érdekes esettanulmány is bemutatásra kerül.

    A dolgozat eredményei segíthetnek a sűrű ködös időjárási helyzetek mozgató folyamatainak beazonosításában, a pontos előrejelezhetőség javításában, ezáltal beépülhetnek a repülésmeteorológus kollégák operatív munkájába.
    Témavezető:
    Komjáthy Eszter, HungaroControl
    Belső konzulens:
    Soósné dr. Dezső Zsuzsanna
    Hallgató:
    Koós Gergő
    10 Budapesti aeroszol légszennyezési epizódok értékelése meteorológiai szempontok alapján
    Budapest belváros levegőminősége határérték-túllépések szempontjából az európai nagyvárosok között az egyik legrosszabb. A hagyományos légszennyezők közül a legkritikusabb értékeket a 2,5 ?m-nél kisebb átmérőjű aeroszol részecskék (PM2.5, finom frakció) tömegkoncentrációja esetén tapasztalunk. A finom és ultrafinom részecskék forrásai igen széleskörűek, ráadásul a meteorológiai paraméterek nemcsak a PM2.5 tömegkoncentrációját, hanem az összetételét is nagyban befolyásolják. A források azonosításához tehát számos fizikai-kémiai paraméter és a meteorológiai tényezők együttes értékelése szükséges. Tudományosan újdonságnak számít az általunk fejlesztett mintavételi és mérési módszer, mely segítségével a 70 nm-10 ?m mérettartomány 7 frakciójában meghatározható az aeroszol részecskék elemösszetétele. Többek között ezen berendezéssel az elmúlt 1 év során két intenzív mintavételi és mérési kampányt végeztünk, mely eredményeként előálló adatbázisból kiindulva lehetőség nyílik az eltérő okokra visszavezethető légszennyezési epizódok vizsgálatára. A diplomamunkás feladata ezen epizódok meteorológiai hátterének értékelése mind szinoptikai szempontból, mind trajektória modellfuttatások eredményei alapján.
    Témavezető:
    Oláhné dr. Groma Veronika,
    Energiatudományi Kutatóközpont
    (okl. meteorológus)
    email:olahne.groma.veronikaenergia.mta.hu
    Belső konzulens:

    Hallgató:
    11 Az alpesi régió humán bioklímája
    E diplomamunka célja az alpesi régióra vonatkozó (Ausztria, Svájc) operatív hőmérséklet és ruházati index (két humán bioklimatológiai jellemző) meghatározása és leírása. A módszertan az operatív hőmérséklet és a léghőmérséklet statisztikai, valamint a ruházati index és az operatív hőmérséklet determinisztikus kapcsolatán alapul. A statisztikai kapcsolat ismert a CarpatClim adatbázison végzett előzetes szimulációkból, a determinisztikus kapcsolat fizikájának ismertetése szintén megtörtént, a teljes körű leírás megtalálható pl. Ács et al. (2019) munkájában. A módszertan léghőmérséklet és szélsebesség adatokat használ inputként; ezeket az alpesi régióból vennénk pl. a CRU adatbázisból. A régió ilyen szempontú jellemzése még nem történt meg. A munka sikeres elvégzése feltételezi az adatbázisok kezelésében való jártasságot, a humán bioklimatológiai ismeretek megszerzésére vonatkozó nyitottságot és az eredmények megjelenítéséhez szükséges ismereteket.

    Ács F., Kristóf E., Zsákai A., 2019: New Clothing Resistance Scheme for Estimating Outdoor Environmental Thermal Load. Geographica Pannonica, 23(4), 245-255 - Special Issue, DOI: 10.5937/gp23-23717.
    Témavezető:
    dr. habil. Ács Ferenc
    email:dr.acs.ferencoutlook.hu

    Hallgató:
    12 Regionális klímamodellek hibakorrigált csapadék adatainak összehasonlító elemzése a Kárpát-medence térségére
    A dolgozat során felhasználandó adatok a CORDEX (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment; Giorgi et al., 2009; EURO CORDEX (Jacob et al., 2013) és a meteorológiai tanszék adatbázisából (Torma et al., 2020) kerülnek kiválasztásra. A szakdolgozat célja az egyes regionális éghajlati modellek különböző módon hibakorrigált csapadék adatainak összehasonlító bemutatása.

    Irodalomjegyzék: Giorgi, F., C Jones, G Asrar, 2009: Addressing climate information needs at the regional level: The CORDEX framework. WMO Bulletin, 58, 175-183.
    Jacob, D., et al. EURO-CORDEX, 2013: New high resolution climate change projections for European impact research. Regional Environmental Change 14, 563-578.
    Torma Cs., Kis A, Pongrácz R (2020): Evaluation of EURO-CORDEX and Med-CORDEX precipitation simulations for the Carpathian Region: Bias corrected data and projected changes (publikálásra elfogadva: Időjárás)
    Témavezető:
    dr. Torma Csaba
    email:csabi_thotmail.com

    Hallgató:
    13 Budapest tervezett zöldfelület-rendszer fejlesztésének hatása a városklímára hőhullám idején
    Témavezető:
    dr. Breuer Hajnalka

    Hallgató:
    Dolgos Emília
    14 A talajnedvesség és az időjárás kapcsolata Európában
    Témavezető:
    dr. Breuer Hajnalka

    Hallgató:
    Kókai Ádám
    15 Ködös időjárási helyzetek vizsgálata mikrometeorológiai mérések alapján
    A Pécsi Tudományegyetemmel és a Pannon Egyetemmel együttműködve ködös időjárási helyzetek elemzésével foglalkozunk budapesti, siójuti, illetve siófoki mikrometeorológiai mérések feldolgozásával (Pestszentlőrinc 12843 - standard meteorológiai mérések, rádiószonda, sugárzási mérleg komponensek celiometer, mikrometeorológia (eddy kovariancia) a téli félévben, + repülőtéri mérési adatok; Siójut - energiamérleg komponensek, SODAR, ceilometer; Siófok - standard meteorológiai mérések, ceilometer, kötött ballonos mérések). A cél a ködös helyzetek (kialakulás lefolyás, megszűnés) felszíni energiamérleg komponenseinek, és határréteg profiljainak leírása, a pestszentlőrinci és a ferihegyi ködhelyzetek összehasonlítása, illetve a siófoki és a siójuti ködhelyzetek elemzése).

    A jelentkező hallgatóra számítok a 2020-21-es mikrometeorológiai mérésekben is (Budapest és Siójut).

    Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, szorgalom, megbízható, önálló munkavégzés, határidők betartása, hiszen ez egy egyetemközi együttműködésben való részvétel.

    Lehetőségek: TDK dolgozat készítése, konferencia részvétel, cikkírás, a téma folytatása (ha felveszik) PhD keretében.
    Témavezető:
    dr. habil. Weidinger Tamás
    email:weidicaesar.elte.hu

    Hallgató:
    16 Történeti éghajlati adatsorok feldolgozása a Kárpát-régióban (1871-1818)
    Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet és az Osztrák Meteorológiai szolgálat évkönyvei alapján adatbázisba rendezzük a Kárpát-térség hosszú meteorológiai idősorait (10-15 állomás adatai), illetve a Duna és a Tisza folyó vízjárását meghatározó csapadékmérő állomások adatsorait. Különböző éghajlati indexek (csapadék, hőmérséklet, aszályosság, stb.) alapján tanulmányozzuk a XIX. század utolsó harmadának, illetve a XX. század elejének éghajlatát. Folyamatban van az éghajlati adatok digitalizálása - Megkezdődött a kárpátaljai meteorológiai állomások adatsorainak a feldolgozása is.

    Feladat a Történelmi Magyarország különböző régióira jellemző hosszú történeti idősorok kialakítása és elemzése, összehasonlítva a mai és a jövőben várható éghajlati adatsorokkal. A diplomamunka témája kapcsolódik a regionális PANNEX együttműködéshez. Fontos, hogy ismerjük a múlt éghajlatát a Kárpát-medencében. Ha mi nem végezzük el ezt a munkát tudományos alapossággal, akkor hiába való az elődök munkája, illetve mások foglalkoznak majd egy perspektivikus éghajlat- történeti feladattal.

    Elvárások: programozási és adatfeldolgozási ismeretek, szorgalom, pontosság, megbízható munkavégzés.

    Lehetőségek: TDK dolgozat készítése, konferencia részvétel (EGU, EMS), cikkírás, részvétel a PANNEX programban, a téma folytatása (ha felveszik) PhD keretében.
    Témavezető:
    dr. habil. Weidinger Tamás
    email:weidicaesar.elte.hu

    Hallgató:
    17 Az időjárás hatása a méhek méztermelésére
    Témavezető:
    dr. Leelőssy Ádám

    Hallgató:
    Vincze Csilla