Kutatási pályázatokban való részvétel
Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék kutatási projektjei:
1. A városi hősziget probléma új módszertani közelítései
Finomfelbontású műholdas felvételek (Terra illetve Aqua műhold MODIS, ASTER szenzorai) idosorainak felhasználásával elemezzük a városi hosziget struktúrát Magyarország, s Közép-Európa nagyobb városaira. Felszíntípus szerinti klasszifikációs elemzéseket végzünk a fővárosi agglomerációra. Értékeljük a hősziget-hatást a domborzat és a felszíntípus függvényében a fővárosra és a hazai nagyvárosokra, továbbá megkíséreljük az évszakos változások mértékének becslését. Feldolgozzuk az 1999-ben telepített lágymányosi városklíma állomás által mért adatokat, s összehasonlítjuk más felszíni idősorokkal (48 hónap). Elvégezzük a felszíni mérések és a műholdadatok alapján becsült hőmérsékleti idősorok összehasonlító elemzését.
További információ: /kutatas/sat/index.htmlKutatásaink célja, két kiemelt régió (Alföld, Balaton), valamint az egész ország területére klímaszcenáriók formájában megadni az éghajlati paraméterek alakulását a XXI. századra. Ehhez a MAGICC/SCENGEN programcsomag segítségével feldolgozzuk a hozzáférhető 16 világmodell outputjait, melyeket kisegítő leskálázási technikákkal, beágyazott modellekkel finomítunk. Az éghajlat jövőbeli alakulásához elengedhetetlenül szükséges a múltban lejátszódó klímaesemények feldolgozása, melyhez írásos történeti forrásokat használtunk fel. Réthly Antal négy-kötetes Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című adattárába gyűjtötte össze a Kárpát-medence régiójára vonatkozó írásos feljegyzéseket. E gyűjtemény felhasználásával készítettük el az elmúlt 1100 év 1900-ig terjedő szakaszára az extrém időjárási események tematikus elemzését. A rendszeres műszeres mérések megindulása előtti időszak éghajlati szélsőségeiről a legkülönbözőbb eredetű feljegyzések állnak rendelkezésre, melyeket szisztematikus kódrendszer bevezetésével tettünk számítógépes feldolgozásra alkalmassá. Először külön vizsgáltuk a csapadék, a hőmérséklet és egyéb időjárási elemek szélsőségeinek területi, időbeni eloszlását és gyakoriságait, majd paraméter-együttesek definiálásával tettük ugyanezt. Az így feldolgozott több mint 15000 közlésnek közel 30 paraméterre és paraméter-együttesre kapott eredményeit regionalizált térképeken jelenítettük meg.
A globális átlaghőmérséklet emelkedése mellett az extrémérték-eloszlások megváltozásának is jelentős következményei lehetnek az emberi társadalmakra és az ökoszisztémákra. Napi csapadékösszegek és napi maximum/minimum hőmérsékletek felhasználásával WMO-CCl/CLIVAR ajánlások alapján definiált 27 extrémindex tendenciáit elemezzük 32 Kárpát-medence-beli állomásra. Továbbá összehasonlítjuk a globális és európai adatbázisokon végzett kutatások eredményeit. A kutatásaink legfontosabb feladata a regionális éghajlati modellek adaptálása és további fejlesztése. A regionális éghajlati modellek intenzív tesztelése és összehasonlítása révén meghatározzuk az egyes modellek alkalmazhatóságát a Kárpát-medence térsége éghajlatának előrejelzésére. A rendelkezésre álló modelleredmények alapján kísérletet teszünk előzetes éghajlati forgatókönyvek előállítására.
Regionális szélklíma elemzéseket, valamint a szélpotenciálok becslését végeztük el. Felmértük a szélenergia-hasznosítás hazai lehetoségeit expedíciós szélklíma-mérések és modelleredmények alapján. Vertikális szélprofil becsléseket készítettünk, továbbá szintenként meghatároztuk az eloszlásfüggvényeket. Regionális területi modellbecsléseket adtunk a hazai kinyerhető energiamennyiségre.
Az üvegházhatású gázok légköri felhalmozódása a Föld éghajlatának megváltozásával fenyeget. Az éghajlat alakulásának vizsgálatához, a jövőben várható állapot modellezéséhez nélkülözhetetlenek az egész bolygóra kiterjedő részletes mérési adatok. Kutatási témáink európai, illetve globális nemzetközi együttműködések keretében folynak. Nyomon követjük a légköri üvegházhatású gázok mennyiségének alakulását a felszínen és az alsó troposzférában, vizsgáljuk a változások okait. Vizsgáljuk a légkör szén-dioxid tartalmára meghatározó befolyást gyakorló bioszféra szén-dioxid forgalmát, az éghajlatváltozás hatását a légkör és a bioszféra közötti szén-dioxid cserére.
További információ: /hhs/További információ: /hhs/ További információ: /hhs/ További információ: /hhs/ Körkörös adat alatt olyan mennyiséget értünk, mely nulla és 360 fok közötti szöggel jellemezhető. Ezért a valószínűségszámítás és matematikai statisztika alapfogalmait más módon kell értelmezni, mint ahogy a lineáris skálán megszoktuk. Az ezzel kapcsolatos korszerű matematikai eszközöket alkalmazzuk különböző meteorológiai problémák során. A légszennyező anyagok nagyskálájú terjedésének vizsgálata nagyméretű parciális differenciálegyenlet-rendszer megoldását teszi szükségessé. Az operátor-szeletelés során ezen feladat megoldását a terjedés részfolyamatait leíró, egyszerűbb feladatok megoldására vezetjük vissza. Vizsgáljuk a különböző szeletelési eljárások előnyeit és hátrányait, valamint az alkalmazásuk során fellépő hibát. Az elért elméleti eredményeket légszennyeződés-terjedési feladatokon teszteljük.
A kutatási programban alapvető célul tűztük ki az ózon és a szén-dioxid felszín és légkör közötti áramának meghatározását. Ehhez mikrometeorológiai mérések eredményeit, valamint már kifejlesztett, illetve a kutatási programban kifejleszteni kívánt modelleket kívánunk felhasználni. Mivel mindkét gáz bioszféra által történő felvétele (szén-dioxid esetén leadása is) nagyon érzékeny a környezeti változásokra, kutatásaink során a különböző környezeti tényezőknek az ózon és a szén-dioxid felszínközeli áramára gyakorolt hatásait is elemezzük. A vizsgálatok eredményei hazai viszonylatban újak, és fontos információval szolgálhatnak a döntéshozóknak. Módszer kidolgozása a párolgás becslésére, konkrét becslések Magyarország területére vonatkozóan. A párolgás és a talaj kapcsolatának elemzése. A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak hatása a konvektív felhőképződésre. A módszert az MM5 mezoskálájú modell alkalmazásával fogjuk tesztelni. A kutatás célja különböző felszínek felett az energiamérleg komponensek, illetve nyomanyag áramok (CO2, NH3) meghatározása napi, évszakos és éves skálán. A mért eredmények összevetése a felszín-bioszféra-légkör kölcsönhatásokat leíró ellenállás modellekkel. A tervek között szerepel a finom aeroszol részecskék, illetve a radon gáz fluxusának mérése társ-tanszékekkel együttműködve. A módszertani fejlesztések átfogják a turbulens áramok meghatározását gradiens, eddy-kovariancia és eddy-relaxációs módszerrel. A kutatómunkát az elmúlt években támogatta az EU4 GRAMINAE és az EU5 GREENGRASS program, valamint az OTKA.
A lokális skálájú szennyezőanyag terjedés leírására az USA Környezetvédelmi Hivatal által kifejlesztett ALOHA modellt adaptáljuk. A mezoskálájú terjedési folyamatok vizsgálatára a Japán Környezetvédelmi Hivatal 3D modelljét adaptáljuk egy korábban lezárult Japán-Magyar TéT programnak köszönhetően. Itt a cél a regionális léptékű szén-dioxid mérleg meghatározására. Foglalkozunk a keveredési rétegvastagság napi menetének modellezésével is. Nagyobb skálájú terjedési problémák megoldására saját fejlesztésű modellcsaládot alkalmazunk. Az ózont 1839-ben fedezték fel. A talajközeli ózon napi kétszeri mérése Schönbein módszerrel az 1850-es évektől az 1900-as évek elejéig folytat Magyarország több meteorológiai állomáson. E mérések feldolgozása, az ózon-koncentráció adatsorok rekonstruálása, továbbá a vegetációt ért korabeli ózon terhelés modellezése a következő évek kutatási feladata.
[Aktuális hírek][A Tanszék rövid története][Oktatás][A Tanszék dolgozói][Képek]
Copyright © ELTE Department of Meteorology