nimbus.elte.hu
Change to EnglishSzakdolgozat (BSc) és diplomamunka (MSc) témajavaslatok 2018
FONTOS! BSc-seknek!
FONTOS! MSc-seknek!
Tanszéki dolgozók kutatási területei
| BSc | |||
| 1 | Magyarországi háttérszennyezettség mérési adatok elemzése | ||
|
A kiírt szakdolgozati témára olyan hallgatót keresnek, akit érdekel a háttérszennyezettség mérése, a mérési adatokkal való foglalkozás, az adatsorok elemzése.
A téma nem modellezés, de szükséges hozzá a levegőkémia iránti érdeklődés. |
|||
| Témavezető: Labancz Krisztina, OMSZ email:labancz.k  met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 2 | A szén-monoxid légköri koncentrációjának alakulása Magyarország felett | ||
|
Szakirodalomi feldolgozás: A légköri szén-monoxid természetes és antropogén forrásai, légköri átalakulásai, kikerülése a légkörből, szerepe a légköri folyamatokban, légköri mennyiségének globális tendenciái. Adatfeldolgozás: a szén-monoxid-koncentráció hosszú távú trendjének, évszakos és napi változásainak elemzése a magyarországi mérések alapján. Előfeltételek: - legalább olvasási szintű angolnyelvtudás a szakirodalom értő feldolgozásához, - valamely számítógépes programnyelv alapos ismerete a nagymennyiségű adat több szempont szerinti hatékony feldolgozásához. A méréstechnikai érdeklődés további előnyt jelent. |
|||
| Témavezető: Dr. Haszpra László, OMSZ tel: 346-4816; email:haszpra.l met.hu |
Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: Deczki Zoltán |
|
| 3 | Építkezésekből származó országos szintű porkibocsátás számítása az EMEP/EEA 2016 Útmutató alapján | ||
|
Magyarország az országhatáron átterjedő légszennyezésről szóló 1979-es Genfi Egyezmény, illetve az azt követő jegyző-könyvek alapján minden évben leltárjelentést készít a légszennyező anyagokról. Az egységes számításokhoz az Európai Kör-nyezetvédelmi Ügynökség részletes útmutatót bocsát rendelkezésre. Az építkezésekből származó porkibocsátások számítása a 2016-ban nyilvánosságra került útmutatóban teljes mértékben megváltozott a korábbi útmutatókhoz képest, és jelentős mennyiségű új adat feldolgozását követeli meg. Jelenleg a leltárban a talajok portartalmára vonatkozóan átlagos magyarországi értéket használunk, emellett az sincs figyelembe véve, hogy a megvalósult építkezések nagysága és mennyisége az ország különböző területein jelentősen eltérhet. A számításokat pontosítani lehetne térinformatikai eszközök bevonásával. Erre azért is van szükség, mert 4 évente rácscellákra vonatkozó kibocsátási adatokat is jelenteni kell az országnak. Szükséges alapismeretek: QGIS alapszintű ismerete, angol nyelvtudás Feladat meghatározása: A járásokra vonatkozó építési statisztikák térképes feldolgozása, majd a részletes talajféleség térkép alapján az országos porkibocsátás meghatározása, illetve az egyes EMEP rácscellákra vonatkozó porkibocsátások meghatározása |
|||
| Témavezető: Tarczay Klára, OMSZ tel: 346-4776; email:tarczay.k met.hu |
Belső konzulens: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Németh Csilla |
|
| 4 | Meteorológiai megfigyelések változásai – mérési módszerek és az adatok feldolgozásának automatizálása | ||
|
Az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni megfigyelő hálózatában, a napjainkban is működő automata rendszerek első elemei a 90-es években jelentek meg. Az automatizálás következtében módosultak a mérési módszerek. A korábbi élőszavas kódolt üzenetgyűjtő rendszer helyébe számítógép alapú adatgyűjtés lépett, amely az infokommunikációs eszközök jóvoltából folyamatosan fejlődött. Napjainkban az okostelefonos adatbevivő felületek elterjedését éljük. A hallgató feladata lenne az elmúlt 25 év történéseinek áttekintése, a főbb események bekövetkeztének elemzése a technikai fejlődéshez mérten némi külföldi kitekintéssel. |
|||
| Témavezető: Nagy József, OMSZ tel: 346-4846; email:nagy.j met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 5 | Hegyi hullámok és turbulens kísérőjelenségeik | ||
|
Az OMSZ repülésmeteorológiai honlapján található modell előrejelzések egyik csoportja a hullám-előrejelzés. Ez jelenleg mindössze néhány pontban a szélprofil időbeli menetét mutató meteogrammból áll, melyek az AROME modellből állnak elő. A közelmúltban ez irányban fejlesztések indultak a Repülésmeteorológiai Osztályon, miszerint több pontban többféle, a hullám-előrejelzés szempontjából releváns paraméter profiljának időbeli menetét jelenítjük meg. Ezen kívül a Kárpát-medencében több horizontális sáv mentén vertikális térbeli metszeteket is tervezünk létrehozni. A kutatás e része még 2017. év végén megkezdődött, melynek célja a fenti új produktumok operatív bevezetése. Távlati cél a hullámokhoz kapcsolódó turbulencia modellezése és megjelenítése is, ez azonban egy későbbi munkafolyamat lesz. A kutatás jelenleg kezdetleges fázisban van és több részből áll, a szakdolgozat konkrét témája közös megegyezésen alapul majd. A következő lehetőségek ajánlottak: Szakirodalmi feldolgozás a következő témakörökre történő kitéréssel: - A hegyi hullámok észlelésének és előrejelzésének történeti háttere - A hegyi hullámok fizikai leírása - Scorer-paraméter - Hullám-típusok - A csapdázódás jelensége - A hullámokhoz kapcsolódó turbulencia, turbulens kísérőjelenségek rövid bemutatása - A hullámok és a kapcsolódó turbulens jelenségek analitikus és numerikus modellezése A kidolgozandó produktumok fejlesztésébe történő bekapcsolódás: - Milyen konkrét produktumok legyenek létrehozva? - Az egyes produktumok hogyan hasznosíthatók a felhasználók szempontjából? - A produktumok tesztelése (hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán tesztelni őket) |
|||
| Témavezető: Salavec Péter, OMSZ tel: 346-4655; email:salavec.p met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 6 | Turisztikai klimatológiai kutatások egy kiválasztott turisztikai régióban | ||
|
A turizmus nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazat, a hazai GDP-ben nagy súllyal szerepel. A turizmus és az időjárás, illetve az éghajlat kapcsolata egy viszonylag jól kutatott terület. A fenntartható turizmusfejlesztés egyik alapeleme, hogy az egyes turisztikai régiók klímapotenciáljával tisztában legyünk, tudjuk, hogy az egyes tevékenységek éghajlati feltételei megvannak-e. Legalább ennyire fontos, hogy megvizsgáljuk azt is, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes turisztikai régiók lehetőségeit. Egyes tevékenységek éghajlati feltételei kedvezőbbek lesznek, míg mások nem. A szakdolgozat célja, hogy a rendelkezésre álló éghajlati adatbázisok (pl. OMSZ, CARPATCLIM, NATéR) felhasználásával egy kiválasztott turisztikai régió klímapotenciálját felmérve megvizsgáljuk az egyes tevékenységek éghajlati feltételeinek múltbéli és lehetőség szerint a jövőbeli változásait. |
|||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: Szabó Friderika |
|
| 7 | Meteorológiai szolgáltatáscsomag fejlesztése a turizmus szektor számára | ||
|
Bár a turizmus szektor szereplői (szolgáltatók, turisták) számára az időjárási információk fontosak lehetnek, mégsem áll rendelkezésre célzott, az ágazat – adott esetben speciális – igényeit kiszolgáló szolgáltatás az Országos Meteorológiai Szolgálat (vagy más meteorológiai szolgáltató) honlapján. A felhasználó jelenleg kénytelen számára kevésbé releváns információkból kiszűrni azt, amit fel tud használni. Szükség lenne tehát egy komplex, bizonyos elemeiben a nagyközönség számára ingyenesen is hozzáférhető, speciális turisztikai szolgáltatáscsomagra. A szakdolgozó feladata a nemzetközi példák felkutatása, elemzése, majd ezek alapján egy javaslatcsomag kidolgozása. |
|||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 8 | A síturizmus éghajlati feltételeinek megfigyelt és prognosztizált változása Magyarországon | ||
|
A turizmus éghajlattól és pillanatnyi időjárástól leginkább függő ága a síturizmus. A hazai sípályák hómegbízhatósága messze elmarad a Kárpátok, vagy az Alpok síparadicsomainak mértékétől. Ugyanakkor mesterséges hó előállításával többé-kevésbé megoldható a hazai síszezon valamilyen szintű biztosítása. A síturisztikai fejlesztések megkívánják, hogy elemezzük a magyarországi síturizmus éghajlati feltételeit, annak múltbéli (megfigyelt) és jövőbeli (prognosztizált) változásait. A szakdolgozat fontos eleme, hogy megvizsgáljuk a hóágyúzás lehetőségeinek éghajlati feltételeit is. |
|||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: Szabián Adrienn |
|
| 9 | Magyarországi zivatarlánc-típusok általános vizsgálata | ||
| A téma leírása: Ismeretes, hogy a zivatarláncokat (squall line) csoportosíthatjuk aszerint, hogy a réteges csapadék területe a konvektív csapadékú régióhoz képest hol helyezkedik el. Ennek alapján megkülönböztetünk hátoldali, előoldali és párhuzamos sztratiform rendszereket. Az egyes típusokat más-más meteorológiai folyamatok hozzák létre, és eltérő időjárási események, veszélyek kapcsolódhatnak hozzájuk. Célunk, hogy megvizsgáljuk a hazánk fölött kialakult vagy áthaladt zivatarláncok típusait az elmúlt évekre visszamenőleg, megadjuk az előfordulási gyakoriságokat, a jellemző meteorológiai körülményeket, amelyekben ezek az egyes típusok létrejöttek, és esetleg javasoljunk valami olyan módszert, amivel ezek az egyes típusok előrejelezhetők. | |||
| Témavezető: dr. Csirmaz Kálmán, OMSZ tel: 346-4782; email:csirmaz.k met.hu |
Belső konzulens: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Komjáti Kornél |
|
| 10 | Az EURO-CORDEX regionális klímamodell szimulációk alkalmazási lehetőségei | ||
|
Az éghajlati modellek megkerülhetetlen tényezővé váltak az elmúl évtizedek során a jövőbeli antropogén kényszerek várható éghajlati hatásainak kutatásában. Jelenleg a globális klímamodellezés elsődleges eszközei a globális klímamodellek (GCM), melyek felbontása napjainkban is jellemzően 100-300 km. A GCM-ek azonban a relatív durva felbontásukból adódóan lényegében alkalmatlanok a klíma regionális szinten történő részletes leírására. A numerikus előrejelzéseknél alkalmazott, úgynevezett beágyazásos módszer során a globális modellbe illesztett (befészkelt, beágyazott) korlátos tartományú modell végzi el a globális klímamodell eredményeinek regionális szintre való leskálázását. Az első sikeres, beágyazáson alapuló regionális klímamodell (RCM) kísérletet az Egyesült Államok nyugati partjára, 60 km-es rácsfelbontás mellett végezték el (Dickinson et al., 1989). Az RCM-ek alkalmazhatósága igen széleskörű: esettanulmányoktól kezdve paleoklimatológiai vizsgálatokon át jövőre vonatkozó klimatológiai kutatásokig, valamint évszakos előrejelzésekig egyaránt használatosak. Az egyik legújabb, nemzetközi regionális klímakutatásokat koordináló kezdeményezés a CORDEX (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment; Giorgi et al., 2009) elnevezést kapta, melynek keretében a Föld szinte teljes egészét régiókra bontva állnak ren-delkezésre RCM szimulációk többnyire az 1950-2100 időszakra vonatkozóan. Az EURO-CORDEX (Jacob et al., 2013) program keretében példanélküli mértékben és minőségben végeznek 50 km és 12 km felbontással éghajlat kutatási szimulációkat Európa teljes térségére.
Feldolgozható irodalom: |
|||
| Témavezető: dr. Torma Csaba |
Hallgató: |
||
| 11 | A Med-CORDEX regionális klímamodell szimulációk alkalmazási lehetőségei | ||
|
éghajlati hatásainak kutatásában. Jelenleg a globális klímamodellezés elsődleges eszközei a globális klímamodellek (GCM), melyek felbontása napjainkban is jellemzően 100-300 km. A GCM-ek azonban a relatív durva felbontásukból adódóan lényegében alkalmatlanok a klíma regionális szinten történő részletes leírására. A numerikus előrejelzéseknél alkalmazott, úgynevezett beágyazásos módszer során a globális modellbe illesztett (befészkelt, beágyazott) korlátos tartományú modell végzi el a globális klímamodell eredményeinek regionális szintre való leskálázását. Az első sikeres, beágyazáson alapuló regionális klímamodell (RCM) kísérletet az Egyesült Államok nyugati partjára, 60 km-es rácsfelbontás mellett végezték el (Dickinson et al., 1989). Az RCM-ek alkalmazhatósága igen széleskörű: esettanulmányoktól kezdve paleoklimatológiai vizsgálatokon át jövőre vonatkozó klimatológiai kutatásokig, valamint évszakos előrejelzésekig egyaránt használatosak. Az egyik legújabb, nemzetközi regionális klímakutatásokat koordináló kezdeményezés a CORDEX (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment; Giorgi et al., 2009) elnevezést kapta, mely során a Föld szinte teljes egészét régiókra bontva állnak rendelkezésre RCM szimulációk többnyire az 1950-2100 időszakra vonatkozóan. A Med-CORDEX (Ruti et al., 2015) program keretében példanélküli mértékben és minőségben végeznek 50 km és 12 km felbontással éghajlat kutatási szimulációkat Európa mediterrán térségére (skandináv államokat nem tartalmaz az integrálási tartomány).
Feldolgozható irodalom: |
|||
| Témavezető: dr. Torma Csaba |
Hallgató: |
||
| 12 | A LandFlux-EVAL evapotranszspiráció adatsor vizsgálata | ||
| Az evapotranszspiráció (ET) alapvető jellemzője a szárazföldi ökoszisztémák működésének, de alapvető fontosságú az időjárás alakítása szempontjából is. Jelenlegi tudásunk szerint az ET sok esetben csak nagy hibával becsülhető. A LandFlux-EVAL kezdeményezés célja, hogy értékeljen és összehasonlítson számos ET produktumot az 1989-1995 illetve 1989-2005 időszakokra, havi felbontásban. Jelen munka során az 1998–2005 időszak havi adatsorait vetjük össze hazai, eddy kovariancia alapú mérési adatsorokkal, elsősorban Hegyhátsál mérőállomás adatai alapján. A LandFlux-EVAL ET adatsorok kritikai értékelésével ki tudjuk választani azt a produktumot, ami a hazai viszonyokat a legjobban jellemzi. | |||
| Témavezető: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: |
||
| 13 | A rács-Boltzmann módszer alkalmazása a meteorológiában | ||
| A rács-Bolzmann módszer (angolul Lattice-Boltzmann method) egy viszonylag új technika környezeti áramlások modellezésére. A módszer a Boltzmann egyenlet megoldásán alapul, és egy szabályos rács segítségével részecskék mozgását és ütközését modellezi. A szakdolgozat célja a rács-Boltzmann módszer meteorológiai vonatkozásainak vizsgálata szakirodalmi kutatás segítségével, és adott esetben a módszer alkalmazása személyi számítógépen. | |||
| Témavezetők: dr. habil. Barcza Zoltán Mosonyi Zsolt, okl. gépészmérnök |
Hallgató: |
||
| 14 | Különböző szélességek érdekes meteorológiai folyamatainak leírása | ||
|
A szakdolgozat célja, egy kiválasztott trópusi-szubtrópusi jelenségkör (pl. Indiai monszun, dél-ázsiai monszun, Hadley-cirkuláció), bemutatása, vagy az Arktisz és az Antarktisz időjárási és éghajlati sajátosságainak áttekintése, de kérdés lehet az európai monszun fogalom kialakulása és fejlődése is. Az adott témakörben rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése után a feladat a kiválasztott folyamat(ok) konceptuális modelljének a bemutatása, illetve önálló feldolgozások készítése éghajlati adatbázisok, illetve numerikus időjárási modellszámítások alapján (pl. WRF modellre alapozott esettanulmányok). |
|||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 15 | Mikrometeorológia mérési programok adatfeldolgozása | ||
|
Választható témakörök: Mikroklíma mérések a Gellért fürdő alatti barlangban. Meteorológiai és levegőkörnyezeti mérések 2015 telén Szegeden és Budapesten. A 2015-ös szegedi PHR mérési expedíció adatfeldolgozása Energiaháztartási mérések a zágrábi szőlőskertekben (2017-2019) Mikrometeorológiai mérések Budapesten ködös időjárási helyzetek leírására (2018-2019) Állományklíma mérések a Gere-borászatban Villányban és egy Duna-Tisza közi kertészeti öltwetvényben (spárga-föld) Elvárás: jó matematikai, fizikai alap, programozási ismeretek, terepi mérések iránti érdeklődés, a munka elkezdése 2018. nyarán |
|||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 16 | Az NAIK ERTI Püspökladányi Állomás korabeli méréseinek adatbázisba rendezése és éghajlati feldolgozása | ||
| A NAIK ERTI Püspökladányi Állomásán (http://www.erti.hu/hu/arborétumok/püspökladány) az 1980-as évektől az 1990-es évek elejéig vannak rendszeres, még nem feldolgozott, meteorológiai észlelési adatok. A feladat ezek egységes adatbázisba rendezése, összekapcsolása a már meglévő további adatokkal (XX. század elejétől), majd a mérőhely alapvető klimatológiai sajátosságainak bemutatása, különös tekintettel az erdészeti vonatkozásokra. | |||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 17 | A Kárpát-medence térségének humán bioklimatológiai vizsgálatára | ||
|
Az emberi test energia-egyenlege alapján származtatható az ún. egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérséklet. E hőmérséklet dimenzióval rendelkező index a környezet emberi testre gyakorolt hőterhelését jellemzi, de nem tartalmaz semmilyen, emberi testet jellemző élettani mutatót. Az emberi testet jellemző fizikai paraméterek közül csupán két paramétert használ: a bőrfelszín abszorpciós együtthatóját, ami jó közelítéssel egynek vehető és az emberi test átlagos átmérőjét, ha azt hengerként közelítjük. Ezen tulajdonságai miatt klímaindexként is használható, amit e tanulmányban mi is megteszünk. A szakdolgozat célja ezen index területi és időbeli változásainak vizsgálata Kárpát-medence térségében. Ezzel egy ember-központú éghajlat-osztályozási eljárás kidolgozásának lehetőségeit is vizsgáljuk. |
|||
| Témavezető: dr. habil. Ács Ferenc |
Hallgató: |
||
| 18 | Az ember egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérsékletének tér- és időbeli változásai a Földön | ||
| A szakdolgozat célja az embert jellemző egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérsékletének számítása a Landolt Börnstein: Numerical Data and Functional Relationships in Science and Technology című könyvben szereplő 1991–1995-ös időszak egész Földre vonatkozó adatai alapján. E hőmérsékleti értékek tér- és időbeli változásainak elemzése a Föld sugárzási és hőmérsékleti jellemzőinek ember-központú szemléletét és megközelítését adja | |||
| Témavezető: dr. habil. Ács Ferenc |
Hallgató: |
||
| 19 | Talajnedvességi adatbázisok összehasonlító vizsgálata | ||
| A munka keretében azt hasonlítanánk össze, hogy az időjárási modellek kezdeti feltételeként szolgáló GFS (NOAA), illetve IFS (ECMWF) modellekben a talajnedvesség térbeli és időbeli változékonysága milyen mértékben függ össze egymással, illetve, hogyan viszonyulnak műholdas, illetve helyszíni mérésekhez. A témához kapcsolódó számítások programozást igényelnek, és nem helyettesítik az irodalmi áttekintés szükségszerűségét. Az irodalmazáshoz rendelkezésre álló anyagok 99%-ban angol nyelvűek. | |||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: |
||
| 20 | Modellezés WRF-fel | ||
|
Konkrét feladat nélkül, a témakörhöz számos, aktuális résztéma kapcsolódik, melyek többnyire kutatásokhoz is kötődnek, így akár idővel TDK dolgozat is készíthető belőlük (de nem kötelező jelleggel). Hozzávetőleges, jelenlegi résztémakörök: talajnedvesség, felszíni párolgás hatása csapadékképződésre, regionális klímamodellezés, inverziós helyzetek (a lista nem fix). A résztémakör, illetve a feladat pontosítása megbeszélés tárgya. Lehetőség van ugyanezen témakörökben tisztán irodalom-feldolgozó dolgozat elkészítésére is. A modellezéshez erős programozási hajlandóság kell. Az irodalmazáshoz rendelkezésre álló anyagok 99%-ban angol nyelvűek. |
|||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: |
||
| 21 | Szupercellák modellezése | ||
| Irodalmi feldolgozás | |||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Páll Márton |
||
| 22 | A felszín és a mélykonvekció kapcsolata | ||
| Irodalmi feldolgozás | |||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Kókai Ádám |
||
| 21 | Lakóhelyünk klímája, mikroklimatológiai sajátosságai | ||
| Témavezető: dr. Pieczka Ildikó |
Hallgató: |
||
| 22 | Áttekintő éghajlati elemzés El Nino és La Nina időszakokra | ||
| Szakirodalmi áttekintés az El Nino és La Nina jelenségek globális hatásairól. Az elmúlt 25 év El Nino és La Nina jelenségeinek részletesebb bemutatása, az éghajlati jellemzők ismertetése (pl.: átlaghőmérséklet, csapadékmennyiség, extrém időjárási események). Az éghajlati jellemzők összevetése az éghajlati normál értékekkel (globálisan: WMO jelentések alapján, regionálisan a Kárpát-medencében: a CARPATLCLIM adatbázis alapján). | |||
| Témavezetők: Kis Anna dr. Pongrácz Rita |
Hallgató: Koós Gergő |
||
| 23 | Fehér karácsonyok statisztikai elemzése | ||
| A fehér karácsony lehetséges megadásai, definiálása. Általános áttekintés a fehér karácsonyok számának alakulásáról globáli-san/Európában. Az 1961–2010 időszakra a karácsonyok időjárásának statisztikai elemzése a Kárpát-medencére vonatkozóan a CARPATCLIM adatbázis alapján. Ezen napok (CARPATCLIM-beli) időjárásai viszonyainak összevetése a megfelelő rácspontok leválasztásával az OMSZ honlapján elérhető négy városra (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) vonatkozó ada-tokkal. | |||
| Témavezetők: Kis Anna dr. Pongrácz Rita |
Hallgató: Simon Csilla |
||
| 24 | Modellproduktumok fejlesztési lehetőségei a katonai feladatok meteorológiai támogatására | ||
| A BSc hallgatók számára meghirdetett témakör célja azon szabadon hozzáférhető szakirodalmi források feldolgozása, illetve felkutatása, melyek a katonai feladatok meteorológiai támogatásával, speciális, feladatorientált előrejelzésekkel, meteorológiai előrejelző modellek mezőinek utófeldolgozási lehetőségeivel foglalkoznak. Az irodalomi áttekintést követően a hallgató dolgozatában a feldolgozott nemzetközi példákon keresztül bemutatja a katonai műveletek, gyakorlatok támogatására futtatott meteorológiai előrejelző modellek utófeldozásait. Továbbá betekintést kapva a Magyar Honvédség jelenlegi meteorológiai támogatási feladataiba, javaslatokat fogalmaz meg az MH GEOSZ-nál megvalósítható meteorológiai/repülésmeteorológiai fejlesztésekre. | |||
| Témavezető: Péliné dr. Németh Csilla email:peline.csilla mhtehi.gov.hu
|
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| MSc | |||
| 1 | Perces hőmérsékleti adatsorokban bekövetkező változások a domborzati tagoltság függvényében | ||
|
2012 nyarán az Országos Vízügyi Főigazgatóság 141 automata hidrometeorológiai állomást telepített KEOP pályázati támogatásból az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai felügyelete mellett. A hálózat üzemeltetését az Országos Meteorológiai Szolgálat látja el. A hálózatban 118 állomáson hőmérséklet és nedvességmérés is történik. A hálózat egyediségét adja a perces mintavételezések helyszíni folyamatos tárolása, de a központi adatbázisba csupán a 10 perces klíma riportok – átlagok, összegek, szélsőértékek – kerülnek. Az operatív adatellenőrzések esetenként extrém hőmérsékletváltozásokkal szembesültek. Az adatok valódiságának eldöntésében több alkalommal az adatgyűjtőben tárolt perces adatok elemzése segített, de minden esetben figyelembe kellett venni a mérőhely szűkebb és tágabb környezetét is. Főleg a terület fekvése, környezetének domborzati tagoltsága volt hatással a mérési adatok alakulására. A szakdolgozó feladata lenne a perces adatok feldolgozása, elemzése. A vizsgálatok során két kérdésre fókuszálnánk. Egyrészt van-e és milyen mértékű összefüggés a perces adatok változása és a domborzati tagoltság között? Másrészt lehet-e kategorizálni az állomásokat a hőmérsékletváltozás szerint? A szakdolgozati téma célja olyan összefüggések feltárása, amelyek a jövőben segíthetik az operatív adatellenőrzési feladatok ellátását. |
|||
| Témavezető: Nagy József, OMSZ tel: 346-4846; email:nagy.j met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 2 | Kimutatható-e a stratus-köd átalakulás folyamata az optikai érzékelők adataiból? | ||
|
A Kárpát-medence időjárásának téli sajátossága a hideglégpárnás időjárási helyzet, amely alapvetően magas légnyomású helyzetekben alakul ki és jellemzően a talajfelszín fölött néhány 100 m magasságban hőmérsékleti inverzió analizálható, amelynek magassága időbeli változékonyságot mutat. Az alföldi, dombvidéki területeken több napra, vagy akár hetekre is bezárul az ég, éjszaka gyakran köddel, nappal stratus felhővel. Ez évben zárul COST ES1303 “Towards operational ground based profiling with ceilometers, doppler lidars and microwave radiometers for improving weather forecasts (TOPROF)” című kutatási projekt, amelynek témái közt szerepel a stratus-köd átalakulás vizsgálata. A szakirodalmi áttekintés számos hasznos információt tartalmazhat. A stratus-köd átalakulás folyamatát erősen befolyásolja a Kárpát-medence körüli hegyek áramlásmódosító hatása, ezért a kutatási eredmények feltételesen adaptálhatók. Magyarországon elsőként a repülőterek meteorológiai biztosításában terjedtek el az optikai érzékelők, mint pl. a látástávolság-mérők és a felhőalap-mérők. A felhőalap-mérő képes többszintű felhőzet alapjának meghatározására, a látástávolság-mérő elsődleges adata a meteorológiai látás (MOR). Az alacsony, 500 m alatti felhőalap hatással van a látástávolságra. A szakdolgozati téma célja/feladata a percenkénti optikai érzékelők adatainak vizsgálatából a stratus-köd oda-visszaalakulás meteorológiai paramétereinek elemzésével az átalakulási idő meghatározása, az előrejelezhetőség kimutatása. |
|||
| Témavezető: Nagy József, OMSZ tel: 346-4846; email:nagy.j met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 3 | "Neighborhood method" alkalmazása a valószínűségi csapadék előrejelzésben | ||
|
Az OMSZ jelenlegi operatív ensemble rendszere (EPS) hidrosztatikus ALADIN futásokra épül, 8 km-es felbontás mellett. A kis-skálájú folyamatok (elsősorban a konvekció) jobb reprezentációjának érdekében célszerű lenne a jövőben a nem-hidrosztatikus, 2,5 km felbontású AROME modellre támaszkodni. Az első tesztek azt mutatják, hogy az AROME-EPS képes a kis-skálájú veszélyes időjárási jelenségek megfogására, ám az alacsony ensemble elemszám miatt ezekhez csak túlzottan korlátozott területen rendel nagyobb valószínűséget. A realisztikusabb valószínűségi mezők elérése érdekében (pl. magasabb csapadék küszöbértékek esetén) bevett szokás az ún. „neighborhood method” alkalmazása, ami egy adott rácspontban nem csak az ensemble oda eső értékeiből, de a környező rácspontokra vonatkozó értékekből is számolja a valószínűségeket. A szakdolgozó feladata az lenne, hogy a valószínűségi előrejelzések és az ensemble rendszerek koncepciójának megértése után bekapcsolódjon a fent leírt módszer implementálásába. A technikai megvalósítást követően a tudományos kihívást annak vizsgálata jelentheti, hogy milyen módon és milyen súlyokkal határozzuk meg azt a környezetet, amit a valószínűségi értékek kiszámításakor figyelembe veszünk. További cél lenne, hogy az ilyen módon utó-feldolgozott előrejelzések beválását is megvizsgáljuk. A szakdolgozóval szemben elvárás, hogy érdeklődő legyen a meteorológiai modellezéssel szemben, és rendelkezzen alapvető informatikai ismeretekkel (linux környezet, programozási készségek, meteorológiában használt fájl-formátumok ismerete). Emellett képes legyen akár önálló munkavégzésre is a témavezetővel folytatott rendszeres konzultációk mellett, valamint rendelkezzen az angol nyelvű szakirodalom feldolgozásához szükséges nyelvismerettel. |
|||
| Témavezető: Szűcs Mihály, OMSZ tel: 346-4690; email:szucs.m met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 4 | A Napból érkező ultraibolya-sugárzás változása különböző hullámhosszokon 1999 és 2018 között Budapesten nagy-pontosságú spektrofotometriás mérési sorozat alapján | ||
|
Az OMSZ ultraibolya-sugárzásmérő hálózata 1994 óta működik szélessávú UV detektorokkal. A spektrális UV mérés 1998-ban kezdődött, a dupla monokromátoros Brewer-spektrofotométer installálásával. Az eszköz a jelenlegi legpontosabb mérő-berendezés az UV tartományban; a 286,5 és 363 nm-es hullámhosszok között 0,5 nm spektrális felbontással mér. Az emberi bőrre hatékony UV-sugárzás trendjét már meghatároztuk a szélessávú mérőhálózatunk adatsorából, közel 20 éves működés után már érdemes megvizsgálni az UV besugárzás hosszú távú változását nagy hullámhosszfelbontással is. Bár a spektrofotométer a munkautasításban rögzített QA/QC eljárás alkalmazásával működik (szükséges folyamatos automatikus rutintesz-tek, havi kalibrációk gyári standard sugárforrással, kétévenkénti kalibrációk a nemzetközi etalon Brewerhez), azaz a mérési adatok minőségbiztosítottak, az UV spektrum adatbázison egy ellenőrző hibaszűrést el kell végezni. A dolgozat célja az UV besugárzás különböző hullámhosszokon tapasztalható változásának kvantitatív meghatározása a Brewer-spektrum adatbázis alapján külön az összes esetre, és külön a felhőmentes esetekre, éves, szezonális és havi értékekre, mivel a légköri sugárzásátvitel alapvetően különbözik felhőzet jelenlétében és a nélkül, az eredményül kapott trendek kiértékelése, elemzése, jellemzőikre légkörfizikai magyarázat keresése, külföldi mérőállomásokra kapott trendek, nemzetközi viszonylatban meghatározott nagytérségű trendek, illetőleg a hazai szélessávú UV dózisok trendjeinek tükrében. |
|||
| Témavezető: Tóth Zoltán, OMSZ tel: 346-4857; email:toth.z met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 5 | Hegyi hullámok és turbulens kísérőjelenségeik | ||
|
Az OMSZ repülésmeteorológiai honlapján található modell előrejelzések egyik csoportja a hullám-előrejelzés, mely jelenleg mindössze néhány pontban a szélprofil időbeli menetét mutató meteogrammból áll, melyek az AROME modellből állnak elő. A közelmúltban ez irányban fejlesztések indultak a repülésmeteorológiai osztályon, miszerint több pontban többféle, a hullám-előrejelzés szempontjából releváns paraméter profiljának időbeli menetét jelenítjük meg. Ezen kívül a Kárpát-medencében több horizontális sáv mentén vertikális térbeli metszeteket is tervezünk létrehozni. A kutatás ezen része még 2017. év végén megkezdődött, melynek célja a fenti új produktumok operatív bevezetése. Távlati cél a hullámokhoz kapcsolódó turbulencia modellezése és megjelenítése is, ez azonban egy későbbi munkafolyamat lesz. A kutatás jelenlegi kezdeti fázisában a szakdolgozat konkrét témája közös megegyezésen alapul majd. A következő lehetőségek ajánlottak: A kidolgozandó produktumok fejlesztésébe történő bekapcsolódás: - Milyen konkrét produktumok legyenek létrehozva? - Az egyes produktumok hogyan hasznosíthatók a felhasználók szempontjából? - A produktumok tesztelése (hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán tesztelni őket) A hullámokhoz kapcsolódó turbulencia elmélete: - Ahogy a numerikus modellezés egyre inkább elterjedt, a hullámok turbulens kísérőjelenségeinek elméleti leírása háttérbe szorult. Hiányosak a kifejezetten belső gravitációs hullámokhoz kapcsolódó turbulens jelenségek konceptuális modelljei. - A szabad légköri turbulencia parametrizációkat jelenleg sok operatív szolgálatnál „univerzálisan” használják, nem különítik el a hullám-turbulenciát a többitől (annak ellenére, hogy bizonyos országokban az előírások miatt külön kell előrejelezni pl. a GAMET/AIRMET táviratokban). Ugyanakkor a hullám-turbulencia térben sokkal változékonyabb, gyakran sokkal erősebb is, mint a szinoptikus vagy mezoskálájú mozgásrendszerekhez köthető turbulencia. - E részben a hullám-turbulencia modellezésének szakirodalmi áttekintése lenne az elsődleges feladat, illetve kísérletet teszünk elméleti modell megalapozására, kidolgozására az egyes jelenségek leírásához. Alapfeltevésként jó ötletnek tűnik a háromskálájú Reynolds-átlagolásos módszer alkalmazása. |
|||
| Témavezető: Salavec Péter, OMSZ tel: 346-4655; email:salavec.p met.hu |
Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: Imen Ghanmi |
|
| 6 | Turisztikai klimatológiai kutatások egy kiválasztott turisztikai régióban | ||
| A turizmus nemzetgazdasági szempontból kiemelt ágazat, a hazai GDP-ben nagy súllyal szerepel. A turizmus és az időjárás, illetve az éghajlat kapcsolata egy viszonylag jól kutatott terület. A fenntartható turizmusfejlesztés egyik alapeleme, hogy az egyes turisztikai régiók klímapotenciáljával tisztában legyünk, tudjuk, hogy az egyes tevékenységek éghajlati feltételei megvannak-e. Legalább ennyire fontos, hogy megvizsgáljuk azt is, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes turisztikai régiók lehetőségeit. Egyes tevékenységek éghajlati feltételei kedvezőbbek lesznek, míg mások nem. A szakdolgozat célja, hogy a rendelkezésre álló éghajlati adatbázisok (pl. OMSZ, CARPATCLIM, NATéR) felhasználásával egy kiválasztott tu-risztikai régió klímapotenciálját felmérve megvizsgáljuk az egyes tevékenységek éghajlati feltételeinek múltbéli és lehetőség szerint a jövőbeli változásait. | |||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 7 | Meteorológiai szolgáltatáscsomag fejlesztése a turizmus szektor számára | ||
|
Bár a turizmus szektor szereplői (szolgáltatók, turisták) számára az időjárási információk fontosak lehetnek, mégsem áll ren-delkezésre célzott, az ágazat – adott esetben speciális – igényeit kiszolgáló szolgáltatás az Országos Meteorológiai Szolgálat (vagy más meteorológiai szolgáltató) honlapján. A felhasználó jelenleg kénytelen számára kevésbé releváns információkból kiszűrni azt, amit fel tud használni. Szükség lenne tehát egy komplex, bizonyos elemeiben a nagyközönség számára ingyene-sen is hozzáférhető, speciális turisztikai szolgáltatáscsomagra. A szakdolgozó feladata a nemzetközi példák felkutatása, elemzése, majd ezek alapján egy javaslatcsomag kidolgozása. |
|||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 8 | A síturizmus éghajlati feltételeinek megfigyelt és prognosztizált változása Magyarországon | ||
|
A turizmus éghajlattól és pillanatnyi időjárástól leginkább függő ága a síturizmus. A hazai sípályák hómegbízhatósága messze elmarad a Kárpátok, vagy az Alpok síparadicsomainak mértékétől. Ugyanakkor mesterséges hó előállításával többé-kevésbé megoldható a hazai síszezon valamilyen szintű biztosítása. A síturisztikai fejlesztések megkívánják, hogy elemezzük a magyarországi síturizmus éghajlati feltételeit, annak múltbéli (megfigyelt) és jövőbeli (prognosztizált) változásait. A szakdolgozat fontos eleme, hogy megvizsgáljuk a hóágyúzás lehetőségeinek éghajlati feltételeit is. |
|||
| Témavezető: Németh Ákos, OMSZ tel: 346-4780; email:nemeth.a met.hu |
Belső konzulens: dr. Torma Csaba |
Hallgató: Felföldi Anita |
|
| 9 | Daganatos betegek frontérzékenysége | ||
| A vizsgálatokhoz százas nagyságrendű betegállományból kemoterápiában részesülő melldaganatos nőbetegek állapotát követnénk nyomon a frontérzékenységük függvényében. Állapotuk alakulását több vérvételi eredményből és hangulati, elégedettségi állapotukból mérnénk párhuzamosan az időjárás változásával. A módszertan: többdimenziós statisztikai vizsgálat. | |||
| Témavezető: Fülöp Andrea, OMSZ tel: 346-4720; email:fulop.a met.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: |
|
| 10 | Magas mérőtornyos koncentráció mérések területi reprezentativitásának meghatározása | ||
|
A hegyhátsáli 115 m magas mérőtornyon végzett üvegházhatású gáz-koncentráció mérések területi reprezentativitásának vizsgálata légköri terjedési modellek segítségével. A vizsgálatok eredménye lehetővé teheti a forrásterületek beazonosítását és a kibocsátás területi eloszlásának becslését a mérőállomás által reprezentált területen belül.
A nagymennyiségű mérési adat feldolgozása, trajektória-modell fejlesztése, illetve a numerikus előrejelzési modellek produktumainak kezelése valamilyen számítógép-programozási nyelv megfelelő szintű ismeretét, használati készségét igényli. A munkához rendelkezésre álló szak-irodalom angol nyelvű. |
|||
| Témavezető: Dr. Haszpra László, OMSZ tel: 346-4816; email:haszpra.l met.hu |
Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: |
|
| 11 | Magas mérőtornyos felszín-légkör nyomanyag-forgalom mérések területi reprezentativitásának meghatározása | ||
|
A hegyhátsáli mérőtornyon 82 m-es magasságban végzett függőleges üvegházgáz-forgalmi (fluxus) adatok a légköri viszo-nyoktól függő irányban és távolságban lévő területek felszíni nyomanyag-kibocsátását, illetve -felvételét jellemzik. Az adatok felszín-, illetve növényállomány-típushoz rendelése ún. footprint-modell kifejlesztését teszi szükségessé.
A nagymennyiségű mérési adat, a numerikus meteorológiai modellek produktumainak kezelése, illetve a footprint-modell létrehozása valamilyen számítógép-programozási nyelv megfelelő szintű ismeretét, használati készségét igényli. A munkához rendelkezésre álló szakirodalom angol nyelvű. |
|||
| Témavezető: Dr. Haszpra László, OMSZ tel: 346-4816; email:haszpra.l met.hu |
Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: |
|
| 12 | Olvadási folyamatok modellezése bin mikrofizikai sémával | ||
| Egy már korábban kifejlesztett bin mikrofizikai séma segítségével kell tanulmányozni a hópelyhek és a hódara részecskék olvadást. A kutatás tárgya az „ún. fényes sáv” (radar mérés során megfigyelhető éles reflektivitás változás) és a felhők jellemzői (pl. hó-keverési arány, leáramlási sebesség, hőmérséklet profil, stb.) közötti kapcsolat vizsgálata. | |||
| Témavezető: Dr. Geresdi István, PTE tel: 06 72-503-600/24825; email:geresdi gamma.ttk.pte.hu |
Belső konzulens: |
Hallgató: Balogh Adrienn Judit |
|
| 13 | A LandFlux-EVAL evapotranszspiráció adatsor vizsgálata | ||
| Az evapotranszspiráció (ET) alapvető jellemzője a szárazföldi ökoszisztémák működésének, de alapvető fontosságú az időjárás alakítása szempontjából is. Jelenlegi tudásunk szerint az ET sok esetben csak nagy hibával becsülhető. A LandFlux-EVAL kezdeményezés célja, hogy értékeljen és összehasonlítson számos ET produktumot az 1989-1995 illetve 1989-2005 időszakokra, havi felbontásban. Jelen munka során az 1998–2005 időszak havi adatsorait vetjük össze hazai, eddy kovariancia alapú mérési adatsorokkal, elsősorban Hegyhátsál mérőállomás adatai alapján. A LandFlux-EVAL ET adatsorok kritikai értékelésével ki tudjuk választani azt a produktumot, ami a hazai viszonyokat a legjobban jellemzi. | |||
| Témavezető: dr. habil. Barcza Zoltán |
Hallgató: |
||
| 14 | Földrajzi analógián alapuló módszerek kritikai elemzése és alkalmazása | ||
| Az éghajlatváltozás hatására az adott földrajzi helyre jellemző éghajlat módosulhat, az évszakok eltolódhatnak, és a csapadék időbeli eloszlása és mennyisége is változhat. Magyarországon a mediterrán hatás erősödését jelzik az éghajlati modellek. Felmerülhet, hogy vajon melyek azok a földrajzi régiók jelenleg, ahol Magyarország jövőbeli éghajlatához hasonló éghajlat uralkodik? Ez a kérdés a földrajzi analógián alapuló módszerekkel válaszolható meg. A jelenlegi módszerek havi adatok alapján, különböző metrikák felhasználásával azonosít hasonló éghajlatú helyeket a megfigyelések illetve klíma-projekciók hatására. A munka a földrajzi analógiák módszertanát vizsgálja, és tesz javaslatokat a használt metrikák javítására. Vizsgáljuk alternatív módszerek hatását az analógia alapján azonosított területekre. | |||
| Témavezetők: dr. habil. Barcza Zoltán dr. habil. Solymosi Norbert, Állatorvostudományi Egyetem e-mail: solymosi.norbert univet.hu
|
Hallgató: |
||
| 15 | Ködös időjárási helyzetek vizsgálata mikrometeorológiai mérések alapján | ||
|
A Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve ködös időjárási helyzetek elemzésével foglalkozunk budapesti mérések feldolgozásával (Pestszentlőrinc 12843 – standard meteorológiai mérések, rádiószonda, sugárzási mérleg komponensek celiometer, mikrometeorológia (eddy kovariancia) a téli félévben, + repülőtéri mérési adatok). A cél a ködös helyzetek (kialakulás, lefolyás, megszűnés) felszíni energiamérleg komponenseinek, és határréteg profiljainak leírása, a pestszentlőrinci és a ferihegyi ködhelyzetek összehasonlítása. A jelentkező hallgatóra számítok a 2018-19-es pestszentlőrinci mikrometeorológiai mérési program végrehajtásában és adat-feldolgozásában is. Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, megbízható munkavégzés. |
|||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 16 | Történeti éghajlati adatsorok feldolgozása a Kárpát-régióban (1871-1818) | ||
| Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet és az Osztrák Meteorológiai szolgálat évkönyvei alapján adatbázisba rendezzük a Kárpát-térség hosszú meteorológiai idősorait (10-15 állomás adatai), illetve a Duna és a Tisza folyó vízjárását meghatározó csapadékmérő állomások adatsorait. Különböző éghajlati indexek (csapadék, hőmérséklet, aszályosság, stb.) alapján tanulmányozzuk a XIX. század utolsó harmadának, illetve a XX. század elejének éghajlatát. Folyamatban van az ég-hajlati adatok digitalizálása- Megkezdődött a kárpátaljai meteorológiai állomások adatsorainak a feldolgozása is. | |||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 17 | Párolgásbecslő módszerek összehasonlító vizsgálata a Balatonra, a Kisbalatonra és a Fertőre | ||
|
Különböző bonyolultságú párolgásbecslő formulák áttekintése, összehasonlító és érzékenységi vizsgálata. A Balatonra és a Kisbalatonra alkalmazott számítási eljárások megismerése, érzékenységi vizsgálata. A numerikus modellproduktumok alkalmazási lehetőségei a párolgásszámításban. A balatoni sugárzási és energiaháztartási mérések adatfeldolgozása (a rendelkezésre álló adatbázisok függvényében.) Részvétel a 2018. szeptemberi balatoni mikrometeorológiai mérési expedícióban. Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, megbízható munkavégzés. |
|||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: |
||
| 18 | Mikrometeorológiai mérések szőlőállományokban | ||
|
Több helyen (Zágráb, 2017–2019) Villány (Gere borászat, 2018–2020) végzünk mikrometeorológiai méréseket. A cél az állományklíma leírása, illetve a felszíni energiamérleg komponensek meghatározása Bowen-arány és gradiens-módszer alapján. A mérésekben való részvételre, a mért adatok feldolgozásához várom az érdeklődő hallgató jelentkezését. Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, megbízható munkavégzés. |
|||
| Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás |
Hallgató: Szalai Viktor |
||
| 19 | A Kárpát-medence térségének humán bioklimatológiai vizsgálatára | ||
|
Az emberi test energia-egyenlege alapján származtatható az ún. egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérséklet. E hőmérséklet dimenzióval rendelkező index a környezet emberi testre gyakorolt hőterhelését jellemzi, de nem tartalmaz semmilyen, emberi testet jellemző élettani mutatót. Az emberi testet jellemző fizikai paraméterek közül csupán két paramétert használ:
a bőrfelszín abszorpciós együtthatóját, ami jó közelítéssel egynek vehető és az emberi test átlagos átmérőjét, ha azt henger-ként közelítjük. Ezen tulajdonságai miatt klímaindexként is használható, amit e tanulmányban mi is megteszünk. A diplomamunka célja ezen index területi és időbeli változásainak vizsgálata Kárpát-medence térségében. Ezzel egy ember-központú éghajlat-osztályozási eljárás kidolgozásának lehetőségeit is vizsgáljuk. |
|||
| Témavezető: dr. habil. Ács Ferenc |
Hallgató: |
||
| 20 | Az ember egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérsékletének tér- és időbeli változásai a Földön | ||
| A diplomamunka célja az embert jellemző egyensúlyi sugárzás-konvektív hőmérséklet kiszámítása a Landolt Börnstein: Numerical Data and Functional Relationships in Science and Technology című könyvben szereplő 1991–1995-ös időszak egész Földre vonatkozó adatai alapján. E hőmérsékleti értékek tér- és időbeli változásainak elemzése a Föld sugárzási és hő-mérsékleti jellemzőinek ember-központúbb szemléletét és megközelítését eredményezi a korábbi feldolgozásokkal szemben. | |||
| Témavezető: dr. habil. Ács Ferenc |
Hallgató: Baksa Mátyás |
||
| 21 | Az Atacama-expedíció szélsőséges időjárási körülményeinek modellezhetősége | ||
| A 2016. januárjában a Magas-Andokban végzett mikrometeorológiai mérések és a WRF modelleredmények összehasonlítása. (A korábban kezdett BSc munka folytatása.) | |||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Berényi Alexandra |
||
| 22 | Regionális éghajlatmodellezés a WRF modell segítségével | ||
| A WRF modell éghajlati változatának futtatása a Kárpát-medence térségére különböző szcenáriókkal. (A korábban kezdett BSc munka folytatása.) | |||
| Témavezető: dr. Breuer Hajnalka |
Hallgató: Varga Ákos János |
||