Témák

Szakdolgozat (BSc) és diplomamunka (MSc) témajavaslatok 2019

FONTOS! BSc-seknek!
FONTOS! MSc-seknek!
Tanszéki dolgozók kutatási területei

BSc

1	Környezeti izotópok időbeli és térbeli változásának a vizsgálata
	A környezetben megtalálható izotópok fontos szerepet töltenek be a légköri folyamatok leírásában. A kutatómunka célja, hogy megvizsgáljuk az oxigén, hidrogén, szén izotópjainak változékonyságát térben és időben. Továbbá, a mérőpontokban mért adatokat összehasonlítsuk a műholdas módszerrel becsült térbeli adatokkal. A mérőponti és a térbeli adathalmazok ingyenesen elérhetőek az európai adatközpont Copernicus honlapján. A kutatáshoz elvégzéséhez szükséges: angol nyelv ismerete, valamint adatfeldolgozásban való jártasság. (BSc témaként való megírásához külön egyeztetésre van szükség a témavezetővel.) További Információ: Különösen örülnénk olyan hallgatónak, aki hidrogeológiai modellezéssel vagy paleoklíma rekonstrukcióval szeretne foglalkozni. Az utóbbi témáról megjelent egy hosszabb cikk az index.hu hasábján. https://index.hu/techtud/2019/04/02/guanoban_kuszva_kutatjak_magyarok_a_multbeli_klimavaltozast/?fbclid=IwAR35-5j0SHji890oEKH6sSy3ynUF3OY1Od70P6h9dZrcSJB22gWKHCiapC0
	Témavezető: dr. László Elemér, MTA Atommagkutató Intézet email:laszloelemergmail.com	Belső konzulens:	Hallgató:

2	Modellproduktumok fejlesztési lehetőségei a katonai feladatok meteorológiai támogatására
	A BSc hallgatók számára meghirdetett témakör célja azon szabadon hozzáférhető szakirodalmi források feldolgozása, illetve felkutatása, melyek a katonai feladatok meteorológiai támogatásával, speciális, feladatorientált előrejelzésekkel, meteorológiai előrejelző modellek mezőinek utófeldolgozási lehetőségeivel foglalkoznak. Az irodalomi áttekintést követően a hallgató dolgozatában a feldolgozott nemzetközi példákon keresztül bemutatja a katonai műveletek, gyakorlatok támogatására futtatott meteorológiai előrejelző modellek utófeldozásait. Továbbá betekintést kapva a Magyar Honvédség jelenlegi meteorológiai támogatási feladataiba, javaslatokat fogalmaz meg az MH GEOSZ-nál megvalósítható meteorológiai/ repülésmeteorológiai fejlesztésekre. Előfeltétel: A hallgató legalább középfokú szintű angol (szak)nyelvi szövegolvasási készsége.
	Témavezető: Péliné dr. Németh Csilla, MH GEOSZ email:peline.csillamhtehi.gov.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

3	Extrém hőmérsékleti eseményekre figyelmeztető rendszerek felülvizsgálata és továbbfejlesztése
	Az időjárási extrémitások intenzitásának és gyakoriságának várható emelkedése szükségessé teszi a hőségriasztás küszöbértékeinek felülvizsgálatát, a rendszer érzékenységének növelését. Emellett szükséges a hideghullámok és a kapcsolódó egészségkockázatok előrejelzésének kidolgozása is. Háttér: Az elmúlt 10 év hőhullámainak elemzése alapján megállapítható, hogy a hőhullámokkal kapcsolatos többlethalálozást elsősorban a hőhullámok hossza és intenzitása határozza meg. Emellett azonban a nyári, magas hőmérséklettel kapcsolatos többlethalálozást befolyásolja az adott év korábbi időszakaiban lezajlott influenzajárvány, hideghullám és légszennyezettség is. A korábbi évek alatt tapasztaltuk, hogy azokban az években, amikor jelentős volt az influenzajárvány, a hőhullámok hatása - legalább is a kora nyári hullámok idején - elmaradt a sokéves átlagtól. Fontos megvizsgálni, hogy ez a jelenség hogyan alakul hosszabb időtávon. További vizsgálandó kérdés a hőhullámok "harvesting" hatása és a valódi többlethalálozás. Mindezen kérdések tudományos vizsgálata és eredményei tovább javítanák az extrém időjárások egészséghatásainak mérséklésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket. Feladatok: 1. Bár nemzetközi szinten sok tudományos közlemény foglalkozik a hideghullámok hatásaival, hazánkban kevés adat áll ezzel kapcsolatban rendelkezésre. Szükség van a hőmérséklet, az influenza járványok és a légszennyezés halálozásra kifejtett együttes hatásának elemzésére és a riasztási rendszer kialakítására, a megfelelő küszöbhőmérséklet(ek) meghatározására a riasztási rendszer kidolgozása érdekében. 2. A hőségriasztási rendszer jelenleg két riasztási küszöbkoncentrációt használ, amely a nyári időszakra (június 1. - augusztus 31.) érvényes az egész országra. Szükséges kidolgozni egy, a nyári hónapokra havonta érvényes riasztási rendszer alapjait, havi és regionális küszöb-hőmérsékletekkel II. és III. fokú riasztás esetére. 3. Régóta vitatott kérdés, hogy a hőhullámok alatti többlethalálozás milyen mértékben jelenti a halálozás rövid távú átrendeződését és mekkora a hónapokban kifejezhető elveszített életévek száma. A rendelkezésre álló több mint 10 éves adatsor alapján meg kell határozni a hőhullámokkal kapcsolatos betegségterhet az elveszített életévek alapján. Érdeklődés esetén elsőként Mészáros Róbert tanszékvezetővel kell felvenni a kapcsolatot további egyeztetés céljából.
	Témavezető: dr. Szigeti Tamás, Nemzeti Népegészségügyi Központ email:szigeti.tamasoki.antsz.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

4	Beltéri levegőminőség
	A mai kor embere idejének jelentős részét beltéri környezetben tölti, így a beltéri levegőminőség meghatározója komfortérzetünknek és egészségünknek. A beltéri levegő minőségét a kültéri levegő szennyezettsége mellett a belső téri környezetben található berendezési és használati tárgyak, a használat módja és szellőztetés is meghatározza. Az alacsony energiafogyasztással jellemezhető passzív épületek létesítése egyre népszerűbb azonban nagyon kevés információ áll rendelkezésre ezen épületek beltéri levegőminőségéről. A Nemzeti Népegészségügyi Központ célja passzív épületek (otthonok, irodák) beltéri levegőminőségének (kémiai és biológiai légszennyezők és fizikai paraméterek) vizsgálata és az egészségkockázatok meghatározása két évszakban (nyár és tél). Érdeklődés esetén elsőként Mészáros Róbert tanszékvezetővel kell felvenni a kapcsolatot további egyeztetés céljából.
	Témavezető: dr. Szigeti Tamás, Nemzeti Népegészségügyi Központ email:szigeti.tamasoki.antsz.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

5	A hazai regionális klímamodellezés történeti áttekintése
	Az éghajlati modellek megkerülhetetlen tényezővé váltak az elmúlt évtizedek során a jövőbeli antropogén kényszerek várható éghajlati hatásainak kutatásaiban. Jelenleg a globális klímamodellezés elsődleges eszközei a globális klímamodellek (GCM), azonban a relatív durva felbontásukból adódóan lényegében alkalmatlanok a klíma regionális szinten történő részletes leírására. A numerikus előrejelzéseknél alkalmazott, úgynevezett beágyazásos módszer során a globális modellbe illesztett (befészkelt, beágyazott) korlátos tartományú modell végzi el a globális klímamodell eredményeinek regionális szintre való leskálázását. Az első sikeres, beágyazáson alapuló regionális klímamodell (RCM) kísérletet az Egyesült Államok nyugati partjára, 60 km-es rácsfelbontás mellett végezték el (Dickinson et al., 1989). A szakdolgozat célja a regionális modelleken alapuló hazai kutatások történeti áttekintése, illetve a nemzetközi kutatások hazai vonatkozásainak bemutatása: (1) PRUDENCE (Predicting of Regional Scenarios and Uncertainties for Defining European Climate Change Risks and Effects, 2001-2004; Christensen és Christensen, 2007), (2) ENSEMBLES (Ensembles-Based Predicitions of Climate Changes and Their Impacts, 2004-2009; Hewit és Griggs, 2004), (3) CECILIA (2006-2009; Halenka, 2007), (4) CORDEX (Coordinated Regional climate Downscaling Experiment; Giorgi et al., 2009; EURO CORDEX (Jacob et al., 2013) és Med-CORDEX (Ruti et al., 2015)). Irodalomjegyzék: Beniston, M., D.B. Stephenson O.B. Christensen, C.A.T. Ferro, C. Frei, S. Goyette, K. Halsnaes, T. Holt, K. Jylhä, B. Koffi, J. Palutikof, R. Schöll, T. Semmler, K. Woth, 2007: Future extreme events in European climate: An exploration of regional climate model projections. Climatic Change, doi:10.1007/s10584-006-9226-z. Christensen, J.H., O.B. Christensen, 2007: A summary of the PRUDENCE model projections of changes in European climate by the end of this century. Climatic Change, doi:10.1007/s10584-006-9210-7. Dickinson, R.E., R.M. Errico, F Giorgi, G.T. Bates, 1989: A regional climate model for the western United States, Climatic Change, 15: 383-422 Giorgi, F., C Jones, G Asrar, 2009: Addressing climate information needs at the regional level: The CORDEX framework. WMO Bulletin, 58, 175-183. Halenka, T., 2007: On the Assessment of Climate Change Impacts in Central and Eastern Europe - EC FP6 Project CECILIA. Geophysical Research Abstracts, 9, 10545. Hewitt, C. D., D Griggs, 2004: Ensembles-Based Predictions of Climate Changes and Their Impacts, Eos Trans. AGU, 85(52), doi:10.1029/2004EO520005. Jacob, D., et al. EURO-CORDEX, 2013: New high resolution climate change projections for European impact research. Regional Environmental Change 14, 563-578. Ruti et al., 2016: MED-CORDEX initiative for Mediterranean Climate studies, Bull. Amer. Meteor. Soc., doi: 10.1175/BAMS-D-14-00176.1
	Témavezető: dr. Torma Csaba		Hallgató:

6	A felszínhasználat hatása klímamodellezésben
	A WRF modellben megtalálható USDA, illetve a MODIS szenzor által becsült felszínhasználat a Kárpát-medencére nem rendelkezik kellő pontossággal. Cél megvizsgálni, hogy a CORINE felszínhasználat adatbázis alkalmazásával milyen mértékben változnak a meteorológiai paraméterek a térségben, melyhez a WRF modellt alkalmazzuk.
	Témavezető: dr. Breuer Hajnalka		Hallgató: Zempléni Zsuzsanna

7	A klímaváltozás trópusi haszonnövényekre gyakorolt hatása
	Szakirodalmi áttekintés, önálló kutatómunka nélkül. Néhány kiválasztott trópusi haszonnövény (pl. kakaó, tea, kávé) számára ideális klíma ismertetése, az elmúlt évek terméshozamainak és éghajlati jellemzőinek összefoglalása. A XXI. századra becsült tendenciák bemutatása.
	Témavezető: dr. Kis Anna		Hallgató: Szick Vivien

8	Lavinákat kialakító időjárási helyzetek és a lavinaveszély előrejelzése

	Témavezető: Soósné dr. Dezső Zsuzsanna		Hallgató:

9	Különféle évszak-értelmezések és újraértelmezések a változó éghajlat tükrében

	Témavezető: Soósné dr. Dezső Zsuzsanna		Hallgató: Bokros Kinga

10	Több változót érintő meteorológiai extrém események elemzése
	Érdeklődés esetén a konkrét címet / vizsgálatot a jelentkezővel közösen alakítjuk ki. Ajánlott szakirodalom: http://damocles.compoundevents.org/ projekthez kapcsolódóan szakirodalmazás (MSc szinten számítások végzése is)
	Témavezető: dr. Pieczka Ildikó dr. Pongrácz Rita		Hallgató:

11	Különböző szélességek érdekes meteorológiai folyamatainak leírása
	A szakdolgozat célja, egy kiválasztott trópusi-szubtrópusi jelenségkör (pl. Indiai monszun, dél-ázsiai monszun, Hadley-cirkuláció), bemutatása, vagy az Arktisz és az Antarktisz időjárási és éghajlati sajátosságainak áttekintése, de kérdés lehet az európai monszun fogalom kialakulása és fejlődése is. Az adott témakörben rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése után a feladat a kiválasztott folyamat(ok) konceptuális modelljének a bemutatása, illetve önálló feldolgozások készítése éghajlati adatbázisok, illetve numerikus időjárási modellszámítások alapján (pl. WRF modellre alapozott esettanulmányok).
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

12	Mikrometeorológia mérési programok adatfeldolgozása
	Választható témakörök: Mikroklíma mérések a Gellért fürdő alatti barlangban. Energiaháztartási mérések a zágrábi szőlőskertekben (2017-2019) Mikrometeorológiai mérések Budapesten és Siójuton ködös időjárási helyzetek leírására (2018-2019) Állományklíma mérések a Gere-borászatban Villányban és egy Duna-Tisza közi kertészeti ültetvényben (spárga-föld) Elvárás: jó matematikai, fizikai alap, programozási ismeretek, terepi mérések iránti érdeklődés, a munka elkezdése 2019. nyarán
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

13	Az NAIK ERTI Püspökladányi Állomás korabeli méréseinek adatbázisba rendezése és éghajlati feldolgozása
	A NAIK ERTI Püspökladányi Állomásán (http://www.erti.hu/hu/arborétumok/püspökladány) az 1980-as évektől az 1990-es évek elejéig vannak rendszeres, még nem feldolgozott, meteorológiai észlelési adatok. A feladat ezek egységes adatbázisba rendezése, összekapcsolása a már meglévő további adatokkal (XX. század elejétől), majd a mérőhely alapvető klimatológiai sajátosságainak bemutatása, különös tekintettel az erdészeti vonatkozásokra.
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

14	Meteorológiai megfigyelések változásai - mérési módszerek és az adatok feldolgozásának automatizálása
	Az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni megfigyelő hálózatában a napjainkban is működő automata rendszerek első elemei a 90-es években jelentek meg. Az automatizálás következtében módosultak a mérési módszerek. A korábbi élőszavas kódolt üzenet-gyűjtő rendszer helyébe számítógép alapú adatgyűjtés lépett, amely az infokommunikációs eszközök jóvoltából folyamatosan fejlődött. Napjainkban az okostelefonos adatbevivő felületek elterjedését éljük. A hallgató feladata lenne az el-múlt 25 év történéseinek áttekintése, a főbb események bekövetkeztének elemzése a technikai fejlődéshez mérten némi kül-földi kitekintéssel.
	Témavezető: Nagy József email:nagy.jmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

15	A 1,5 fokos és a 2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés hatása Magyarország éghajlatára globális és regionális klímamodell-eredmények alapján
	A Párizsi Megállapodás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a XXI. század végére a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, sőt törekedni kell a 1,5 °C-os küszöb nem meghaladására. A globális változások a Föld különböző régióiban eltérő éghajlati jellemzőket eredményeznek. A megváltozott külső kényszer (pl. növekvő szén-dioxid kibocsátás) hatását a teljes éghajlati rendszerre globális éghajlati modellekkel vizsgálhatjuk. E modellek horizontális térbeli felbontása ma átlagosan 100-200 km, ami nem teszi lehetővé, hogy egyedüli alkalmazásukkal az éghajlatváltozás regionális jellemzőiről részletes képet kapjunk. A globális modelleredmények finomítása regionális éghajlati modellekkel lehetséges, melyek egy kisebb területre (pl. Közép-Európára) koncentrálnak, ezáltal bennük finomabb felbontás (10-50 km) és a fizikai folyamatok részletesebb leírása alkalmazható. A kutatás első lépésében globális klímamodell-eredményeket tekintve megkeressük azt az időszakot, amikor a globális átlaghőmérséklet-változás eléri a 1,5 °C-os és 2 °C-os küszöböt. Majd ugyanezen időszakokat a globális klímamodelleket leskálázó regionális modellek eredményeiben is megvizsgáljuk. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan alakul hazánk éghajlata ezekben a kitüntetett periódusokban és mennyiben különböznek a regionális és a globális modellek eredményei. A vizsgálatok során elsősorban az OMSZ-ban alkalmazott ALADIN-Climate és REMO regionális klímamodellek eredményeire koncentrálunk, melyek a rendelkezésre álló idő függvényében más európai modellekkel is kiegészíthetők. A témát elsősorban az éghajlati modellezés iránt érdeklődő MSc hallgatóknak ajánljuk, illetve olyan BSc hallgatóknak, akik egy több éven átívelő, folyamatosan bővíthető témával szeretnének foglalkozni. Programozási és Shell scriptírási ismeretek megléte előny, de nem feltétel.
	Témavezetők: Zsebeházi Gabriella email:zsebehazi.gmet.hu Bán Beatrix email:ban.bmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

16	A meteorológiai aszályt jellemző éghajlati indexek vizsgálata
	Az aszály komplex természetes éghajlati jelenség, melynek vizsgálatára számos éghajlati indexet dolgoztak/dolgoznak ki. A szakirodalmi feldolgozást követően a jelölt a különböző indikátorral számított aszályindexek idősorainak statisztikai tulajdonságait elemezheti.
	Témavezető: Bíróné dr. Kircsi Andrea email:kircsi.amet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

17	Szélklimatológiai vizsgálatok hazai mintaterületen
	A légmozgások tulajdonságainak statisztikus klimatológiai vizsgálata számos gyakorlati célt szolgálhat: az energetikai alkalmazásoktól a levegőminőség alakulásáig. A szakirodalmi feldolgozást követően a jelölt számára az lesz a legfontosabb cél, hogy olyan klimatológiai elemzést készítsen egy hazai mintaterületen, mely a gyakorlatban is alkalmazható.
	Témavezető: Bíróné dr. Kircsi Andrea email:kircsi.amet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

MSc

1	Környezeti izotópok időbeli és térbeli változásának a vizsgálata
	A környezetben megtalálható izotópok fontos szerepet töltenek be a légköri folyamatok leírásában. A kutatómunka célja, hogy megvizsgáljuk az oxigén, hidrogén, szén izotópjainak változékonyságát térben és időben. Továbbá, a mérőpontokban mért adatokat összehasonlítsuk a műholdas módszerrel becsült térbeli adatokkal. A mérőponti és a térbeli adathalmazok ingyenesen elérhetőek az európai adatközpont Copernicus honlapján. A kutatáshoz elvégzéséhez szükséges: angol nyelv ismerete, valamint adatfeldolgozásban való jártasság. További Információ: Különösen örülnénk olyan hallgatónak, aki hidrogeológiai modellezéssel vagy paleoklíma rekonstrukcióval szeretne foglalkozni. Az utóbbi témáról megjelent egy hosszabb cikk az index.hu hasábján. https://index.hu/techtud/2019/04/02/guanoban_kuszva_kutatjak_magyarok_a_multbeli_klimavaltozast/?fbclid=IwAR35-5j0SHji890oEKH6sSy3ynUF3OY1Od70P6h9dZrcSJB22gWKHCiapC0
	Témavezető: dr. László Elemér, MTA Atommagkutató Intézet email:laszloelemergmail.com	Belső konzulens:	Hallgató:

2	Extrém hőmérsékleti eseményekre figyelmeztető rendszerek felülvizsgálata és továbbfejlesztése
	Az időjárási extrémitások intenzitásának és gyakoriságának várható emelkedése szükségessé teszi a hőségriasztás küszöbértékeinek felülvizsgálatát, a rendszer érzékenységének növelését. Emellett szükséges a hideghullámok és a kapcsolódó egészségkockázatok előrejelzésének kidolgozása is. Háttér: Az elmúlt 10 év hőhullámainak elemzése alapján megállapítható, hogy a hőhullámokkal kapcsolatos többlethalálozást elsősorban a hőhullámok hossza és intenzitása határozza meg. Emellett azonban a nyári, magas hőmérséklettel kapcsolatos többlethalálozást befolyásolja az adott év korábbi időszakaiban lezajlott influenzajárvány, hideghullám és légszennyezettség is. A korábbi évek alatt tapasztaltuk, hogy azokban az években, amikor jelentős volt az influenzajárvány, a hőhullámok hatása - legalább is a kora nyári hullámok idején - elmaradt a sokéves átlagtól. Fontos megvizsgálni, hogy ez a jelenség hogyan alakul hosszabb időtávon. További vizsgálandó kérdés a hőhullámok "harvesting" hatása és a valódi többlethalálozás. Mindezen kérdések tudományos vizsgálata és eredményei tovább javítanák az extrém időjárások egészséghatásainak mérséklésére irányuló szakpolitikai intézkedéseket. Feladatok: 1. Bár nemzetközi szinten sok tudományos közlemény foglalkozik a hideghullámok hatásaival, hazánkban kevés adat áll ezzel kapcsolatban rendelkezésre. Szükség van a hőmérséklet, az influenza járványok és a légszennyezés halálozásra kifejtett együttes hatásának elemzésére és a riasztási rendszer kialakítására, a megfelelő küszöbhőmérséklet(ek) meghatározására a riasztási rendszer kidolgozása érdekében. 2. A hőségriasztási rendszer jelenleg két riasztási küszöbkoncentrációt használ, amely a nyári időszakra (június 1. - augusztus 31.) érvényes az egész országra. Szükséges kidolgozni egy, a nyári hónapokra havonta érvényes riasztási rendszer alapjait, havi és regionális küszöb-hőmérsékletekkel II. és III. fokú riasztás esetére. 3. Régóta vitatott kérdés, hogy a hőhullámok alatti többlethalálozás milyen mértékben jelenti a halálozás rövid távú átrendeződését és mekkora a hónapokban kifejezhető elveszített életévek száma. A rendelkezésre álló több mint 10 éves adatsor alapján meg kell határozni a hőhullámokkal kapcsolatos betegségterhet az elveszített életévek alapján. Érdeklődés esetén elsőként Mészáros Róbert tanszékvezetővel kell felvenni a kapcsolatot további egyeztetés céljából.
	Témavezető: dr. Szigeti Tamás, Nemzeti Népegészségügyi Központ email:szigeti.tamasoki.antsz.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

3	Beltéri levegőminőség
	A mai kor embere idejének jelentős részét beltéri környezetben tölti, így a beltéri levegőminőség meghatározója komfortérzetünknek és egészségünknek. A beltéri levegő minőségét a kültéri levegő szennyezettsége mellett a belső téri környezetben található berendezési és használati tárgyak, a használat módja és szellőztetés is meghatározza. Az alacsony energiafogyasztással jellemezhető passzív épületek létesítése egyre népszerűbb azonban nagyon kevés információ áll rendelkezésre ezen épületek beltéri levegőminőségéről. A Nemzeti Népegészségügyi Központ célja passzív épületek (otthonok, irodák) beltéri levegőminőségének (kémiai és biológiai légszennyezők és fizikai paraméterek) vizsgálata és az egészségkockázatok meghatározása két évszakban (nyár és tél). Érdeklődés esetén elsőként Mészáros Róbert tanszékvezetővel kell felvenni a kapcsolatot további egyeztetés céljából.
	Témavezető: dr. Szigeti Tamás, Nemzeti Népegészségügyi Központ email:szigeti.tamasoki.antsz.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

4	Konvektív rendszerek áthelyeződésének meghatározása objektum orientált módszertan alkalmazásával
	A meglévő cella detektáló eljárások segítségével az objektum orientált programozási módszertan alkalmazásával meghatározzuk a radar mérések alapján a konvektív cellák áthelyeződését, fejlődését különböző időjárási helyzetekben. Kiválasztott időjárási helyzetekben egy korlátos tartományú modell, például a WRF segítségével modellezett radar reflektivitás adatok felhasználásával ugyancsak végrehajtjuk a cella detektálást. A modellezett és a mért radar adatok összevetésével kiválasztott sikeres modell futtatások eredményeit felhasználva megvizsgáljuk, hogy az alap paraméterek (szélmező, nedvesség, hőmérséklet, stb.) mennyire határozzák meg a cellák fejlődését, áthelyeződését. A várható eredmények hasznosak lehetnek a zivatar nowcasting előrejelzése terén.
	Témavezető: dr. Horváth Ákos, OMSZ email:horvath.amet.hu	Belső konzulens: dr. Breuer Hajnalka	Hallgató: Gulyás Márk

5	Kistérségű extrém mennyiségű csapadék mennyiség valószínűségének becslése ECMWF ensemble előrejelzések alapján
	A mai modern számszerű előrejelzések számára is az egyik legnagyobb kihívás a csapadék mennyiségének meghatározása. Az ECMWF 2015 és 2018 között az ecPoint Rainfall projekt keretében új utófeldolgozási eljárást fejlesztett ki az extrém mennyiségű csapadék jobb előrejelzésére. Az új produktum hozzáférhetőséget tervezik az ECMWF ecCharts valamint a Global Flood Awareness System (GLOFAS) és az European Flood Awareness System (EFAS) rendszerekben. Az ECMWF kezdeményezésére -együttműködési megállapodás alapján- az OMSZ 2018. július 1-től vesz részt az új produktumokra alapozott helyi fejlesztésekben és a produktumok validálásában. A munka során célul tűzzük ki a csapadékmennyiség és más meteorológiai paraméterek kölcsönhatásának tanulmányozását. Megvizsgáljuk, hogy milyen többletet adhat az ensemble előrejelzések használata a nagyfelbontású determinisztikus előrejelzésekhez képest. A téma alkalmas TDK dolgozat és diplomamunka készítésére, alapvető FORTRAN programozási, valamint az angol nyelvismeret szükséges, UNIX operációs rendszerbeli tapasztalat előny, de ennek hiánya nem kizáró ok. Az érdeklődők az alábbi honlapokon találnak a témakörhöz kapcsolódó információt: http://www.ecmwf.int http://www.met.hu/omsz/tevekenysegek/ecmwf/ http://www.ecmwf.int/en/about/news-centre/media-resourcess Pillosu, T. & Hewson, T. , 2017: New point-rainfall forecasts for flashflood predictions, ECMWF Newsletter, 153, 2-3.
	Témavezető: Ihász István, OMSZ email:ihasz.imet.hu	Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán	Hallgató: Tóth Boglárka

6	A 1,5 fokos és a 2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés hatása Magyarország éghajlatára globális és regionális klímamodell-eredmények alapján
	A Párizsi Megállapodás egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a XXI. század végére a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt maradjon, sőt törekedni kell a 1,5 °C-os küszöb nem meghaladására. A globális változások a Föld különböző régióiban eltérő éghajlati jellemzőket eredményeznek. A megváltozott külső kényszer (pl. növekvő szén-dioxid kibocsátás) hatását a teljes éghajlati rendszerre globális éghajlati modellekkel vizsgálhatjuk. E modellek horizontális térbeli felbontása ma átlagosan 100-200 km, ami nem teszi lehetővé, hogy egyedüli alkalmazásukkal az éghajlatváltozás regionális jellemzőiről részletes képet kapjunk. A globális modelleredmények finomítása regionális éghajlati modellekkel lehetséges, melyek egy kisebb területre (pl. Közép-Európára) koncentrálnak, ezáltal bennük finomabb felbontás (10-50 km) és a fizikai folyamatok részletesebb leírása alkalmazható. A kutatás első lépésében globális klímamodell-eredményeket tekintve megkeressük azt az időszakot, amikor a globális átlaghőmérséklet-változás eléri a 1,5 °C-os és 2 °C-os küszöböt. Majd ugyanezen időszakokat a globális klímamodelleket leskálázó regionális modellek eredményeiben is megvizsgáljuk. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan alakul hazánk éghajlata ezekben a kitüntetett periódusokban és mennyiben különböznek a regionális és a globális modellek eredményei. A vizsgálatok során elsősorban az OMSZ-ban alkalmazott ALADIN-Climate és REMO regionális klímamodellek eredményeire koncentrálunk, melyek a rendelkezésre álló idő függvényében más európai modellekkel is kiegészíthetők. A témát elsősorban az éghajlati modellezés iránt érdeklődő MSc hallgatóknak ajánljuk, illetve olyan BSc hallgatóknak, akik egy több éven átívelő, folyamatosan bővíthető témával szeretnének foglalkozni. Programozási és Shell scriptírási ismeretek megléte előny, de nem feltétel.
	Témavezetők: Zsebeházi Gabriella, OMSZ email:zsebehazi.gmet.hu Bán Beatrix, OMSZ email:ban.bmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

7	Alacsony szintű felhőzetre vonatkozó előrejelzési módszerek és tesztelésük
	A dolgozatban a numerikus modellek kimenetei (elsősorban relatív nedvesség és hidrometeor profil) alapján származtatott diagnosztikákat vizsgálunk. Ezen paraméterek egy része közvetlenül előáll, mint "gyári" modell produktum (felhőzet mennyisége, felhőalap magassága), míg más esetekben saját eljárásokat tesztelünk és fejlesztünk. Az előrejelzések verifikálására a felhőalap mérő műszerek, illetve kiegészítésképpen égbolt kamerák adatait használjuk. A dolgozat eredményei elsősorban a repülésmeteorológia napi gyakorlatába épülhetnek be. Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete.
	Témavezetők: Kolláth Kornél, OMSZ email:kollath.kmet.hu Várkonyi Anikó, OMSZ email:varkonyi.amet.hu Fövényi Attila OMSZ email:fovenyi.amet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

8	Zivatarok előrejelzése hidrosztatikus és nem-hidrosztatikus modellek együttes használatával
	A villámtevékenység előrejelzésére különféle diagnosztikus eljárásokat használnak a modellekben. Az operatív gyakorlatban az utóbbi években váltak elérhetővé a villámkisülések becsült számával arányos villámsűrűség előrejelzések. Az ECMWF modellben 2018. júniusában került az operatív változók közé ilyen típusú paraméter, illetve e mellett szintén az utóbbi években a heves zivatarok előrejelzéséhez támpontot adó indexeket is számolnak (például severe convection EFI). A dolgozatban azt a kérdést járjuk körül, hogy a nem-hidrosztatikus modellek (AROME, WRF) kimeneteiben a mély konvekcióhoz szorosan köthető paraméterek (például maximális vertikális feláramlás) és az ECMWF kimenetei hogyan egyesíthetők egy közös előrejelzési produktummá. Az előrejelzéseket főként villámlokalizációs adatokkal, kiegészítésképpen radar és egyéb mérési, megfigyelési adatbázisok segítségével tesztelhetjük. Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete.
	Témavezetők: Kolláth Kornél, OMSZ email:kollath.kmet.hu Várkonyi Anikó, OMSZ email:varkonyi.amet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

9	Felhőzet és légköri átlátszóság előrejelzése
	A dolgozat során olyan alkalmazásokhoz tervezünk célproduktumokat, ahol nagy jelentősége van a tiszta légköri körülmények meglétének, az esetlegesen kialakuló felhőzet becsült optikai vastagságának. Ilyen alkalmazások például a légi fotózás, vagy a csillagászati megfigyelés. Példaképp említhetjük hazánk egyre népszerűbb sötét égbolt parkjaiban szervezett turisztikai események során felmerülő előrejelzési igényeket. A modellek a felhőzet parametrizálása során a hidrometeorok mennyiségét, mint prognosztikus változó profiljait használják fel. A napi gyakorlatban a relatív nedvesség profilok elemzése mellett tipikusan az összfelhőzet, illetve az alacsony, közép és magas szintű felhőzet előrejelzett mennyiségét használjuk. Egyes modellekből elérhető továbbá a vertikálisan integrált felhővíz, illetve felhőjég mennyisége, felhőalap magassága, valamint az átlátszóságra vonatkozóan a felhőzet és az aeroszol optikai vastagsága, melyek még kevésbé épültek be az előrejelzési gyakorlatba. Főként a csillagászati fotózás esetén a légkör nyugodtságára (astronomical seeing) vonatozó paraméterek származtatása is szóba kerül. A produktumok teszteléséhez felhőalap mérő műszerek adatait, égbolt kamera felvételeket, műholdképeket, műholdas produktumokat használhatunk fel. Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (C, Python, R vagy Matlab) magabiztos ismerete. Előny: Tapasztalat csillagászati megfigyelésekben
	Témavezető: Kolláth Kornél, OMSZ email:kollath.kmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

10	Automata csapadékadatok térbeli konzisztencia vizsgálata
	A légkörből a felszínre jutó vízmennyiség, azaz a csapadék az egyik, ha nem a legfontosabb meteorológiai elem. Különös jelentőségét adja az is, hogy térben és időben rendkívül változékony. Ezen okokból kifolyólag az automata műszerek által mért elemi csapadékmennyiségek ellenőrzése a legösszetettebb feladatot jelenti az adatellenőrök számára. Ellentétben bizonyos meteorológiai elemekkel, kizárólag az állomás saját meglévő adatai alapján történő ellenőrzés az adat megfelelő minőségét nem tudja biztosítani: szükség van a felszíni mérőhálózat környező állomásainak méréseire is, ezt jelenti a térbeli konzisztencia. A munka olyan, közel valós időben jól használható automatikus módszer kidolgozását célozza, mely alapján az állomások csapadékadatainak összevetésével kiszűrhetők a valószínűsíthetően hibás mérések.
	Témavezető: Dohány Rita, OMSZ email:dohany.rmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

11	Látástávolság-mérő adatainak automatikus hibaszűrése
	A látástávolság meteorológiai állomásokon történő műszeres mérése a szóródási együttható változásának detektálásán alapul, melyet a mintavételi térfogatban található részecskék okoznak. Téves riasztást eredményezhet a valóságban nem bekövetkező, jelentős mértékű látástávolság csökkenés, mely mögött az érzékelő nem megfelelő tisztasága, rovarok rajzása stb. állhat. Ezek valós idejű kiszűrése alapvető fontosságú az állomásokról érkező megbízható automata adatok érdekében.
	Témavezető: Dohány Rita, OMSZ email:dohany.rmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

12	Kimutatható-e a stratus - köd átalakulás folyamata az optikai érzékelők adataiból?
	A Kárpát-medence időjárásának téli sajátossága a hideglégpárnás időjárási helyzet, amely alapvetően magas légnyomásban alakul ki és jellemzően a talajfelszín fölött néhány 100 m magasságban hőmérsékleti inverzió analizálható, amelynek magassága időbeli változékonyságot mutat. Az alföldi, dombvidéki területeken több napra, vagy akár hetekre is bezárul az ég, éjszaka gyakran köddel, nappal stratus felhővel. A 2017 őszén zárult COST ES1303 "Towards operational ground based profiling with ceilometers, doppler lidars and microwave radiometers for improving weather forecasts (TOPROF)" című kutatási projekt témái közt szerepelt a stratus-köd átalakulás vizsgálata. A szakirodalmi áttekintés számos hasznos információt tartalmazhat. A stratus-köd átalakulás folyamatát erősen befolyásolja a Kárpát-medence körüli hegyek áramlás módosító hatása, ezért a kutatási eredmények feltételesen adaptálhatók. Magyarországon elsőként a repülőterek meteorológiai biztosításában terjedtek el az optikai érzékelők, mint pl. a látástávolság-mérők és a felhőalap-mérők alkalmazása. A felhőalap-mérő képes többszintű felhőzet alapjának meghatározására, a látástávolság-mérő elsődleges adata a meteorológiai látás (MOR). Az alacsony, 500 m alatti felhőalap hatással van a látástávolságra. - A szakdolgozati téma célja/feladata a percenkénti optikai érzékelők adatainak vizsgálatából a stratus-köd oda-visszaalakulás meteorológiai paramétereinek elemzésével az átalakulási idő meghatározása, az előrejelezhetőség kimutatása.
	Témavezető: Nagy József, OMSZ email:nagy.jmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

13	Hőhullám osztályozás kidolgozása, tendencia elemzés
	Régiónkban az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló hatása a hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának a növekedése. A dolgozat témája a hőhullámok egyfajta kategorizálásának megvalósítása abból a célból, hogy szemléltessük a hőhullámos periódusok előfordulásait és azok erősségét, illetve egy-egy aktuális hőhullámot el tudjunk helyezni a hőhullámokról rendelkezésre álló megfigyelések sorában. Ehhez egy objektív osztályozásra van szükség. A hőhullámok hatása több tényező függvénye, ilyenek a hossza, az intenzitása, amit jellemezhetünk azzal, hogy mennyivel alakul a hőmérséklet egy bizonyos küszöbérték fölött, illetve milyen magas a csúcsérték a hőségperiódus során, de az a kérdés is felmerül a vizsgálatok során, hogy mikor tekintünk két hőségperiódust összefüggőnek. A feladat egy olyan algoritmus kidolgozása és számítógépes program írása, ami napi középhőmérséklet adatokon, egy feltételrendszer alapján elvégi a kategorizálást. Ezen kívül hazai állomások napi adata, illetve országos rácsponti napi középhőmérsékletek alapján trendelemezés végzése.
	Témavezető: dr. Lakatos Mónika, OMSZ email:lakatos.mmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

14	Radaros csapadékösszeg-korrekciós eljárás paraméterfüggésének vizsgálata
	Az OMSz-nál alkalmazott csapadékkorrekciós eljárás célja a radarral mért csapadékösszeg pontosítása elsősorban azokon a területeken, ahol felszíni csapadékmérés nem áll rendelkezésre. Ehhez az automata csapadékmérőket vesszük segítségül, amelyeket pontszerű referenciaként alkalmazunk a korrekciós eljárásnál. Az előálló korrigált csapadékösszeg-mező rövidtávú előrejelzési modellekhez, vízrajzi lefolyásmodellek bemenő adataként és számos egyéb formában hasznos információt tartalmaz. A korrekció "jósága" függ az alkalmazott paraméterektől, a felszíni csapadékmérők számától, minőségétől, stb. Az utóbbi évek fejlesztései során a felszíni csapadékmérők száma jelentősen nőtt, rendelkezésre állásuk javult valamint új radarproduktumok is bevezetésre kerültek. Ezek együttesen új paraméterkonfigurációt igényelnek, melyek operatív alkalmazása előzetes vizsgálatokat igényel. A hallgató feladata megismerni a korrekciós eljárás lényegét és a elvégezni a különböző paraméterekkel futtatott korrekciós mezők összehasonlítását, ezzel vizsgálva a paraméterek változtatásának hatásait. Elvárás: Jártasság Linux környezetben történő munkában, legalább egy programozási nyelv (prefeláltan C, C++) magabiztos ismerete.
	Témavezető: Varga Bálint, OMSZ email:varga.bmet.hu	Belső konzulens:	Hallgató:

15	Regionális klímamodell-szimuláción végrehajtott hibakorrekció hatásának elemzése
	Szakirodalmi feldolgozás a regionális klímamodellek hibakorrekciójáról, lehetséges hatásairól. Az ELTE Meteorológiai Tanszékén futtatott RegCM4 regionális klímamodell nyers és percentilis-alapon korrigált idősorainak összehasonlítása. Különböző változókra, különböző időszakokra vonatkozó (havi/évszakos/éves skála) átlagértékek, éghajlati indexek kiszámítása, összevetése.
	Témavezetők: dr. Kis Anna dr. Pongrácz Rita		Hallgató:

16	Több változót érintő meteorológiai extrém események elemzése
	Érdeklődés esetén a konkrét címet / vizsgálatot a jelentkezővel közösen alakítjuk ki. Ajánlott szakirodalom: http://damocles.compoundevents.org/ projekthez kapcsolódóan
	Témavezetők: dr. Pieczka Ildikó dr. Pongrácz Rita		Hallgató:

17	Ködös időjárási helyzetek vizsgálata mikrometeorológiai mérések alapján
	A Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve ködös időjárási helyzetek elemzésével foglalkozunk budapesti mérések feldolgozásával (Pestszentlőrinc 12843 - standard meteorológiai mérések, rádiószonda, sugárzási mérleg komponensek celiometer, mikrometeorológia (eddy kovariancia) a téli félévben, + repülőtéri mérési adatok). A cél a ködös helyzetek (kialakulás lefolyás, megszűnés) felszíni energiamérleg komponenseinek, és határréteg profiljainak leírása, a pestszentlőrinci és a ferihegyi ködhelyzetek összehasonlítása. A jelentkező hallgatóra számítok a 2018-19-es pestszentlőrinci mikrometeorológiai mérések adatfeldolgozásában és a 2019-20-as siójuti mérési programban való részvételben (Mérés adatfeldolgozás) is. Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, megbízható munkavégzés.
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

18	Mikrometeorológiai mérések szőlőállományokban
	Több helyen (Zágráb, 2017-2019) Villány (Gere borászat, 2018-2021) végzünk mikrometeorológiai méréseket. A cél az állományklíma leírása, illetve a felszíni energiamérleg komponensek meghatározása Bowen-arány és gradiens-módszer alapján. A mérésekben való részvételre, a mért adatok feldolgozásához várom az érdeklődő hallgató jelentkezését. Elvárások: mikrometeorológia és a terepi munka iránti érdeklődés, programozási és adatfeldolgozási ismeretek, megbízható munkavégzés.
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

19	Történeti éghajlati adatsorok feldolgozása a Kárpát-régióban (1871-1818)
	Az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet és az Osztrák Meteorológiai szolgálat évkönyvei alapján adatbázisba rendezzük a Kárpát-térség hosszú meteorológiai idősorait (10-15 állomás adatai), illetve a Duna és a Tisza folyó vízjárását meghatározó csapadékmérő állomások adatsorait. Különböző éghajlati indexek (csapadék, hőmérséklet, aszályosság, stb.) alapján tanulmányozzuk a XIX. század utolsó harmadának, illetve a XX. század elejének éghajlatát. Folyamatban van az éghajlati adatok digitalizálása- Megkezdődött a kárpátaljai meteorológiai állomások adatsorainak a feldolgozása is. Elvárások: programozási és adatfeldolgozási ismeretek, pontosság, megbízható munkavégzés.
	Témavezető: dr. habil. Weidinger Tamás		Hallgató:

20	A légköri metán forrásainak vizsgálata magas tornyos koncentráció mérések alapján

	Témavezető: Dr. Haszpra László	Belső konzulens: dr. habil. Barcza Zoltán	Hallgató: Tóth Anita